BIT LET 01

SZJiMjTASTECHJiJKJIl M E LIE KLET 1 9 84 JANUAH

mAnvos ertekezes kovetfco-

BjfTiomaT szftretfi^m Ondk-

(eg lul sokaig dolgozfiattam —
a minep. vagy egyszerdeti csak ^/nap
frstk carnputerk^d^tdl k^perflySfdbidt
kaptam. mindeneseuo r^mes flimol tdt-
tarn. Kezd6ciottflzial a nem mindennapi
dtlet tel. ho9V «»lhelve2l*edtem figv vSl-
IflJalnsl. omeJynek cegtAbl^j^n allt:
..Akarmilyen V^Ualat. " FolytatddDll az-
?al. hogy mndkivuli ambici6kr61 \jaze-

flifn. hogy megmutatom, milyart h^azoos
^isitda B mikroszamitogep. s a hivatalo^
utflt batartva iganveStcm egy^* a vat I si I at
fakonvyelojitm. Akdrmilyen V^nalal
S-zigaruan tilkos ugyrendjebQ! kideriilt.
Iiogv Hhhei legelosjcor is ismertstn! kalt
a gepal. indqkotni kelt az »s^nyt, ilHk
kimutBtni a megt^riileal:. tefvezni katl
a ..kipacfiaskihasznjil^st"

Annak ieira^a. (logv » mikrogep eller e^V
asxtHtoti. van neki klaviaiuraja. k6|**
^rrnyoj^- iem^fr Itiir6ia, elt^r kb. ogy
141 oldalan. indnklasnak azonban
iir^N retafabb n^gv oldalt kitenfiie. K4i
pArtbatfiforaira ea HSrom rendeletra
kdt ^4 laKei e t^mAbsn hivatkoatni, val*-
m\n\ megfelGliJ kormar>vpro9»^amrB.
Hiualkoitam .

Ak^rmilyen G^za tekboyvelo azontwn
kaztitil koRcr&m ai ^lomszeruefl ibk%

biztat6 basorol^snuk tOme. da oset-
ben nem megv- Egv mikrogdp a^yszeril
programoiS^ihoz sziik^eges tudnivel6'
kat ygyartia kb, tiyolc 6ra al^tt birinely
^peazO emb^r elsajotUhatja. ^ egv g^P-
tipufion pir nap bIbU kelld gy^korlatol
szereiEhat A tovitabiak r csak az lllat^
szeUemeH£^g«n es dilet^ssegen miitnak.
n^m v^letJan, hogy ^ legjobb fel-
hasznal^fjk a 10-20 k6z6ttiek. akik
kepesit^B n^lkuli gyakof*attsl ^ sok
deletes I fBfid^lkeznek,
Alom ide vagy oda. err© nem talSltam
megoldasi. A kepeBitis n^lkuli dnigozdt

id6re c^ak tippakni tudtan>.
$ FEOR fizdmol sem tal^l-
Xi^n^ f gy tuMlAgi hang el-
lontmond^*l riem tGro han-
gon kozolle valem a KOnl^liJ-

Val6s7muteci ismoi toljes Alomba me-
riiHam, mart szobfim kdzben mag tall
foher ^copenyed emberakkel. akik kijton
boio jelaj^seket visodek a kopenyukon
..^zerve^o". ..programo^ri" .oparator" .
,,adatrogiitd"- Tiltakoi^ men at uk ban
t?bl^k villantflk: .,Les mlkrog^pk^zeiak-
kel '" .,(Vlinden szakma kulbn ^^skms
A feher kopenyesek egym^s si^vAba
w^gvi^ magyariztak. hpgv az nem tahet.
hogy ugy mikroyepkezalii egy Bzcmely-
ben v^gezzen minden sz^mltastechnikat
fe) ad a tot, tiiszen at az 6 szakmajuk dft-
vafvplod^&^hoz vezatne Egyikuk fdl-
haborcidottan kerdezte: yjjor igaz-a,
bogy a vallalat n^h^ny gazda&Sgi s^ak<
embcr^nek egv betas oktat^St szerue-
zunk. 5 csak a meafslalo oktat^sl seg^d-
aszk^^ok hianya mralt nem kezdodoti
meg a tantdyam. Prob^ltam nekik
magyar^zni, hogy e-* a jova. meg bogy
kdnny<!bb egy gaztiaaagf~mO&iaki szak-
ambart megtanitani a programozaai
alapokra. mint egv szamitbg^pbez ertdt
megtanitafiF az adciu szakm^ra. Da min-
den hi^ba, csak kiab^ltsk. tiltakortak.
berfasztiltBeguket csore vbllve ram
szegeJtt^kj agyikiik kazeben m^g szo-
clotogtai felmer^sak is felviltoniak. ame-
lyek ird^kiitkoz^srol tanuskodtak.

letefi indoktast Renddetak sor^ra Ki-
vatkozmt, ameWekgondoskodnak arr6i,
hogy a beruh^i^Ssi kedw oe lendulibn

«s6gcisan magasra. Gaza koM^ga fel-
oltott. amikor kideriilt. bogy a frSnya
kts masina felmidioba kflriil. Wliutifl el-
magyar^ztam neki. hogy mit nyuit ez^rt
B g^p- csak a fe^^l CsdvAlta. as ennylt
mondott: - Kaves. ez pedig keues .
- Kev^? Kev^ds! - hajtdgaltam ma-
gamban, amikor fel^bredTam, Fetaiont^
ban v^giggmidoltam eddigi almomat. ^
most mir mag am prbbaltam meg f&ly-
tatni Val6ban mi lenne. ha igy lenn»?
Mi Ififine, ha a vaji^s^gban is alovez^t-
n^m ezt aibtletet? M\ lenna, ha a fd-
kbnyvel^T megnyerve tov6bbyihetn§m
az Ogyet ' UGY - ez azi - villant bel§m.
UGY lennft bolole. kiStsigtelen. Akfak ^%
velem^nyak sofa c^apna ossze a tema-
ban Jelentkazna a Munkaugyl as a
Szem^lyzeci Oszcaly. Megindulnanak
a t^rgyalasok a l^tsz^mbizta^jtasrbK
I Hiazen az nyil^^^nvald. hogy egy g^p
men^ munkaer^ kell. annak pedig van
nema. kora. k^peshe^a. besorcil^sB,
FEOR i^^ma stb.

A szafnlt^islechnrkai munkat^rs igen

niroiaai — mmuazi, drnii t^zon lhu^iium v-^aiuj-ciuci ly loiui, ^^^j-^ .xw,,,^.,-..
s ha ^nntett a t^m^ban, ne sertodjon meg miatta!

Benchmark - a rejt^lyes tesztek titkait kibesz^ljuk. Follebbentjuk a fatylat
6s megmutatjuk, hogy hogy neznek ki ezek a Benchmark programok
Programajdnlat ~ ebreszt66ra a Commodore 64-hez. amit magunk sem gondo^unk
teljesen komolyan

Progrsinaiini*! - egv szimiti^gip meglenetflstin bgta jdszi&g. de aj^ft ha ugyes^k
vagvunk, mi^g a magyar ^bc kuloni^ges betuire is megt^n[that6 -ajultat

a Commodore 64

Vallatd- kmpadon a Commodore 64, atiagoszt^lyzata:, 4.4 ' keresunk.
ne hasonlfts^k ossze a Spectrummal !
Hozzdsz6lds a HT 1 080 Z valiatasahoz

Vdllalkoz6k f6ruma - ,,termelunk-e valut^t 6s mennyit?" m^rmint a sz^mit^s-
technikai gmk-k

Nyilt t6r-Te5s6k mondani, mie^t van .annyif^le BASIC nyelvjar^s? - dobtuk fol
a labdat els(5 sz^munkban - egy olvaso most megmagyar^zza
Sorvezet5- Egy HT-hez 100 tv, naindez Iill6rek6rt

Posta - tbbbek kozt Dr. Szab6 lv^nftaJ<, a Sz^mit^stechnika ffiszerkesztoj^nek
hozz^nk intdzett level^vel

F6lg6pnYor5- tov^bbi vit^k megel<5z6sere kozoljuk a bizonyit^kot

K Bdves oivBs6nk /

Az ujsSgszerkesztes -ossze^llft^s neh^z
munka, fdrasztd. Ebben a kem^ny munk^ban
j6l jon egy k/s humor Ne haragudjon xeh^t
r^nk komolytalans^gaink^rt. Mindaz, am it
ezen az of da/on (z^rdjefben) lafSL ne vegye
komolyan (sic I), azaz bocs^nat (vice!)

AszSmftbg^pes-grafika-ipar^g forgalma 1 990-
re meghaladja a 14 bilfi6 doli^rt. Ez az el6re-
jelz^s j6zan megfontolAsokon alapul, ha bele-
gondolunk, hogy napjainkban mi mindenre
haszndlj^k a sz^nnit6g6pes grafika ktjejez^s
mogott rejl(5 technik^t. Maga a kifejez6s - szS-
mft6g6pes grafika -nagyon fiata!, n6hdny 6ve
alig jelentett tobbet mint a sornyomtatc5n be-
tukkel kirajzoft mezTelen n6i alakokat. Ma m^r
a kffejez^s mogott komoly technikai h^tt6r,
sCt egy eg6sz iparcig ^11. Felhaszndl^si terule-
t6t m^g felsoroini is neh^z, n^h^ny jelfemz6
p^lda: t6rk6p6szet, genetika. orvostudom^ny,
ipan tervez^s stb. (Lehei hogy Ml mulva
Japan k muv^szeti szerkeszrdje is egy g6p
fesz?)

Jelent(5s segits^get nyujthatnak a szem^lyi
sz^mit6g6pek az orvosok adminisztr5ci6s
tev^kenys^g^nek egyszerusit^s^hez, P^ld^ul
a (eletek adatainak nyilv^ntartcis^ban. a
diagnosztikai adatfeldolgozSsban, a gy6gy-
szeradagol^sban stb. Ez6rt is jelentfis az a
terv, miszerint mintegy otvenmiliitS forintot
forditunk a hatodik ot6ves terv idfiszak^ban
mikrosz4mit6g^pekre az eg6szs6gugy teru-
let^n. K^t 6ven belul mikrog^pet kapnak az
orszAgos eg^szs^gugyi int^zetek 6s sz^mos
megyei k6rh^z. (Dokror Or! A maga IC-je
sose f^j?)

Az LSI Alkalmaz^si Tan^csad6 Szolg^lat ez
ideig h6romfele mikrosz^mitc5g6pet fejlesz-
tett ki. Mickey— 80 elnevez^su g^p^t a s^ri-
s^pi termef<3szovetkezet gy^irtja, ^ra: nyolc-

vanezer fonnt. Oktat^si c6lra kifejiesztett
mikrosz^mit6g6pe a Nebuf6. Harmadik fej-
Ieszt6si eredm^nyuk pedig egy sz^ml^z6
automata, efs(5sorban v^llalati alkalmaz^sra.
(Mickey. Fery. S any 6s a xobbi Nebufd.
Kfv^ncsian L(e)SI. mix ad majd az LSL)

Valamennyiijnknek - akik sz6mix6g6pugy-
ben kellden fendzottek vagyunk - nagy ord-
mex okozoxx. hogy az iskofa-xv musor^ban
elindulx az efs6 hazai sz^mfxdgdpes sorozaX.
(Elsd k6t ad^sa december 16-^n 4s januSr
13-^n vofx. ) A,.Mi ^sa computer ' ' szerkesztd -
s^ge s BfT-LET-Unk vez^rkara xobbM/e
egyOxtmakod^st xervez. Ezzel egyOxx - s exxdi
fuggexienuf is - n6hiny soros bemutax^sx
kSrtunk a musor szerkeszxdj^xd/.

A havonta jelentkezS adSsok c^lja, hogy ked-
vet, lelkesed^st, kfv^ncsisAgot ^bresszenek
a sz5mit6g6pek Ir^nt azokban, akikben m6g
nines. 6s fokozz^k azokban, akikben m^r
van. Arccal (kamer^val) a suir, a fiatalok fel6,
valljuk mi is, de term^szetesen egyetlen id6-
sebb n^zflnket sem sz6iitjuk fel az ad^s
elej^n, hogy kapcsoija ki a k6szul6ket. SCtI
(Egy6bk6nt sem pentosan defini^lt, hogy
h^ny 6ves kortg fiata! az ember.)
Rovid izelftfl a rovatokb6l ^116 musorok tar-
talm^b6l:

- ^rdekes - es nem uto!s6sorban - iatv^nyos
sz^mft6g6p-alkalmaz^sok bemutatSsa, \^X6-
kokt6l a komputeres zen^n ^t, mondjuk az
orvosi felhaszn^lcisig. ugy gondoljuk, jdl
fogja szolgcilni cdlunkat.

- Programoz^si, g^phaszn^lati fog^sok 6s
trukkok. Az e\s6 ad^sokban n6h^ny alapvet6
tudnival6t kis^rlunk meg tisztcizni a g^pekkel
kapcsolatban, majd ez a rovat tan^csad6
szolg^latt^ alakul, azaz a n6z6k k6rd6setre,
probl^m^ira ad majd teleletet. Az ,,Otlet"-tel

tervezett egyuttmukod^s szerint a vilaszok
b(5vebben kifejtett anyaga megjelenik majd
a lapban. Teh^t v^rjuk k6rd6seiket.

- Egy szakkor bemutatkozik - 6s Stadhatja
tapasztalatait. a tbbbiek el6 t^rhatja sikereit
6s eredm^nyeit vagy 6ppen gondjait - ez a
k6vetkez{5 rovat cfme 6s c6lja.

- Ki mit tud sz^mft6g6ppel ? Ez lesz a musor
ujabb rovat^nak 6s egyben p^lycizatunknak
a cime. Ki-ki bemutathatja 6rdekesnek, de
teievfzibrbl I6v6n sz6, f6k6nt l^tv6nyosnak
it6lt programj^t. A legsikeresebbeket - ter-
m6szetesen dfjazzuk. M^r most lehet jelent-
kezni, egy6nileg 6s csoportosan egyar6nt.

- Szerepelnek m6g hfrek, az elmaradhatatlan
rejtv6ny 6s term6szetesen minden olyan 6rde-
kess6g, amelyre kedves n6z(5ink kfv^ncsiak,
vagy felhivj^k figyelmunket.

Cimunk: Magyar Televfzi6
lskolatelevfzi6
Budapest 1 810

Ml A COMPUTER. ^
A sorozat kovetkezS ad^s^nak idfiponfl^^
febru^r 10.

Hegyi Isiv^n szerkeszt6

Ezzel az elnevez6ssel uj betegs6get regiszt-
r^ttak amerikai orvosok. A tunetcsoportot
elsflsorban sz6mit6g6p-programoz6kon, ope-
rdtorokon figyeit6k meg. A stresszes tunetek
alapja. hogy egyre ink^bb iszonyodnak a
sz^mft6g6pt(5l. MunkSjukat idegfeszltfinek
tartj^k, ugy 6rzik. a hibSikat azonnal kijav[t6
g6p Ien6zi (5ket. All(t6lag a sz6mlt6g6ppel
dolgoz6 amerikai polg^rok kdzet egyharmada
szenved ett(5l a stresszes Allapottdl. (~ Alkai-
mazd a gdphez: De magasan hordja a pro-
cesszorM!)

A hazai mikroelektronikai program Iet6tem6-
nyes6n6l, a Mikroelektronikai V^llalatn6l
megke2dt6k a szovjet-niagyar egyuttmuko-
d6s keret6ben 6rkezett szovjet technol6giai
sorok 5zerei6s6t. J6v6re tervezik a kul6nf6le
integr6it ^ramkori egys6gek pr6bagy6rt6s6t
az uj g6peken. A nagy sorozatu gy^rt6s
1985-ben kezd6dik meg. A tobb milfi6rd
forlntos fejleszt6s eredm6nyek6nt a vil^g
tizenh6t milliard doll^ros termel6s6b5l a
MEV 6vente mintegy hatvanmilli6 dollar
6rt6ku f6lvezet6 ^ramkort ^Ifit majd el6,
(Rem6!juk. valamennyi fdlvezex 6s nem fdire
vezex.)

• Bit: Egy kettes szdmrendszerbeli helyi^rt^k (0 vagy 1)

• Byte (b5jt): 8 bitbiSI h\\6 mem6ria „egvs6g'"

• interface (interf6jsz) : m^s gSpekhez vagy penf^riSkhoz val6 kapcsol6dSsi
Iehet6s6g

• hardware (h^rdver): a g^p muszaki-fizikai ,, teste"

• mem6ria: adalok 6s programok t5ro!6sfira szolgfll6 egys6g

• mikroprocesszor (CHIP): a mikrog^p ,.lelke", a g^p mGi^od^s^t vez^rlA
integr^lt ^ramkdr

• perifdria: a g6phez csatlakoztathat6 megjelenftC, t^rol6 6s adarbeviteli
eszkozok

• program: feladat v^grehajtAsdra osszeAllftott utasit^ssorozat

• RAM (angol betuszb): a g^pet hasznSI6 sz^mdra teljesen hozz3f6rhet5
(feluilrhatd 6s kiolvashat6) mem6riaterulet

• ROM (angol betOszd): csak kiolvashat6 memirialerulet, amely a g6p
programozhal6sigSt biztosfio ..tud^sanyagol" tartalmazza

• Software (szoftver): mindaz, ann a g6pbe ,,bel©frhatA"

Ah^rmiJvan Villolal irodijftban ultam,
verem iiemben k*t magatsiztess f^rfiii.
Egyikiik lOzolid egyenfiih^t viselt. mi-
sikuk renddsi egvo»i'''jhit, a harmadik
civilb^n l^u^n. bumpiatkaaott : kideriilt*
6 A vdilafai biiions^gf Si^ kern bare F#l-
vH^gpsitottak, ElmoridlAk, hogy nofti
ugv vMt% kerem. hogy e^y irodibo
^sak ugy beteszunk egy g^pct. s elkerd-
jiik nvornktidfiL Ida kereni ipoH w^delefii
kefl. ipari aram. meg megfelo(6 bizton-
s^gtechnikfli tartfolyam. Idoeiek a meg-
leleld BM-raftdaletet. amely a titok-
vagvonv^delflmrot sie6L vigiil mint (eg-
oless bb fflgyv0rt. a rand^sz oldr^ntDtta
megfellebh&thet&tlen orvfit - Kirem,
a szimft^g^P soksx^rositdsm is alka^
mas! - kiiiltott*.

Sztdta a ki^ltissal egyiddiien kopog-
(Bttak az ajldrv Szor^fiv megjeian^sCi.
elBgans <iif l^peit be. Bemuiatkozntt-

- I'm the men ctf lasi yearl - mondta.
n^ajd olnezist k^rt, banyiilt a bets6 zsa
b6be. valamit batirak, majd foiy^kony
magyairsaggal tolytottar

- Forditdprogfamom segitsegivel kony-
rtyod^fi bftszelgetlieliJnk az dnok nyef-
ven is. Az ev embere voltam 1982- tier
a nyugati feltakeR. ^ sateretnok mieldbb
dndkhaz ift betorni.

A rand^sz 4s a biztansigi itjcakember
tjedten rez3?ant«k assze a „bet5rni"
hallotin. de azutin megfivugtot^om
dkot, elmagyarszva. hogy az 6v embef*-
nek tavalyetdti a s^temelyi az^mitogiipet
v^lasztottik mag a* USA-ban. Iv em-
bore r^m mosolygoii, majd elk§m a
v^le kspcsolaioA iratokat tartalmazd
do^szi^mat Egy stempillant&s alatt

v^gtgiapoKta, kfittot vMlant a szem«;
majd :

Gratutalok onoknek - mondta kicsil
maliC(6zusan. - A vilflg egyailen or&z^-
gibOrt s&m sikeruJt a mOkodtetescmhea
szuks^ges kdltsegeket Uyen magasra
tcirf^As^iil- Wagv meg bee Stilus ez fiak^m.
M^sytt mindenutr csak azt aujkt^zzdk.
bogy minden mennyJvel egyszerflbb, ol-
csobb l^sz tSlem. Hogy az embereknflk
be sem kell j^rnt majd a hfw^talukba,
aitlii^n tart^Tiak engem k^t zsiras ka-
fiy<^f es h^rom ai$t5nadrag kdzoit, i
mindossze lelefonon ertekeznek a mun-
hahaWiikkel. D(* ofibk, dndk w^l^ban
p^ldasai) vtselkednek velem Mikozbar*
ezekat mondia. egv gt6rfcii jelent meg a
feje falett Igy. ezzeJ & bimnikus jellar
egyutt kisetitt az iroddb6f. s buszkati
kofbejart az epuletben. Ahol elment,
mifidenutt csudafattal ri^ziek r^. -
egy sz^mitqg#p - su^iak egym^snak
mil yen nagy&zeru, mtlyen titokzatos^

- Kiosit ijaszTQ is - mofidpgfittBk £v
ambere kdrbejart. s v^rta a m^valt^
sz6t. .,Maradi ' - ezi kellett volna neki
mondani. Ebelyett azortban Mrom du^
has para^rafiis forduit kl az egyik $zo<^
bAb6l n^hany indi^DS bizortylat 4tS ket-
td$kdnyvel^« ki^erei^ben, R^mulet (ilt
kr az arciiNra a gldriis jetenseg tatt&n.
A peragrafusok t^rtek aldbb magwk-
hoz - s n^hdny j61 ii-^nvzatt rendeletet
vagtak fel^. Mdr mi^zdultam volna, hpgy
sogits4gere sieasak, da ekkor. .

Egy keltemes hang *z6lt hozzam:

- Kedves gazdim. idajfr falebfedned.
Az ilomnak v^ge, dltozz, mert elkesel «
mutik^bbl. S angom fal6[t& itthon. Kfl
megnyomod a Cfl gombot. elmondom
neked. mllyen felndatok varnak ma r6d

i|» ^ > M I r ^ £ U t: H fl ' « 1 1 M H U i LI I It l« J ANUil

# Az elektronika gyors utemu fejISd^set jeizl.
hogy p6ldiul 1 980-ban a fejiett t(5k^s orsz^-
gokban megk6zelit6Ieg negyvenmilfi^rd dol-
lar ^rt^ku elektronikus alkatr^sz kelt el. Bees-
l^sek szerint az elkovetkez(3 h^t-nyolc ^vben
a noveked^si utem toretlenul foiytatbdik.
1990-ben a vil^g e[ektronikai eszkozfogyasz-
tisa a jelenlegi n^gy-otszoros^re. mig az
aktfv elemek sz^ma a mostaninak mintegy
szazszorosara nc5.

(MSg nem fogtuk fol eg^szen f)

# A Nyiregyhazi Konzervgyarban olyan ter-
nnel^sir^nyit^sl rendszer megval6slt^s^n dol-

{ znak. amely a vet^stfiL a gy^rt^son ke-
Tssztui az ^ru 6rt6keslt6s6ig mmdent ir^nyit,
k^zben tart. A Diagenes folyamatszabalyoz6
rendszer, egy TPA-70 mini sz^mit6g^p 6s a
csatlakozo mikrosz^mit6g^pek egyuttesen
l^tjak el a feladatot.
(S mmdez elfer egy horddnyi he/ yen.)

# Japan elkepzel^sek szerint mintegy 6t ^ven
belul elk^szulnek az 1 Mbit kapacit^su IC-s
t^rol6val. A DRAM szupert^rolo 1,5 milli6
Sramkori elemet tartalmaz majd.

# A rom^niai FEPER perif^riagy^rban m^r
scrozatban gy^rtj^k a Diagram" elnevezesu
mikrog^pes, tobbprocesszoros grafikus rend-
szert. A Z80 es Intel 8080 mikroprogramokat
tartalma26 rendszer maxim^lisan 2 Mb^jt
operativ t^rra! rendelkezik.

(A rendszer rom^n, kdszftoje mikrom^n .)

# Egy ujabb hazai mikrog^p: egyk^rty^s
oktat6-fejleszti5 mikrosz^mit(5g6pet feilesz-
tett ki a TELMES Muszeripan Szovetkezet.
Az Intel 8080 mikroprocesszorra alapozott
g6p gy^rt^s^t a szovetkezet nnegkezdte.
(M^rkar}6v-aj^nfatunk: In te/mesj

# A jelenlegi sz^mft6g6pekn6l kozel sz^z-

Cir gyorsabb komputert sikerult kifejieszteni
p^nban. A nagy sebess^g el6r^s6t egy, a
Neumann-elvt(3l teljes mertekben elt^rd, az
adatkezel^st nagym^rt^kben egyszerusit(5
mukod^si m6d alkalmaz^sa tette lehetSv^.
(A gyorsas^g uj konstansa 1 JapSn lesz?)

# A Romox, Chambell CA ceg Vcillaikozik a
j^t^k kartridzsek ujraprogramoz^s^ra. A me-
mdriiba ujabb j^t^kokat toitenek be, dara-
bonk^nt 10 S-6rt.

B^k^scsab^n a Sebes Gyorgy Kozgazdasagi
6s Kereskedelmi Szakkoz^piskol^ban ^tadt^k
az orsz^g minden btzonnyal legjobban fel-
szerelt koz^piskolai sz^mi't^stechnikai oktato
laboratbrium^t. A laborat6riumban lengyel
gycirtm^nyu programoz6i termin^lok csatia-
koznak a bekescsabai Sz^mitcistechnikai 6s
Ugvvitelszervez6 V^llalat R-35-6s sz^mit6-
g6p6hez. (Uj igeragozas a Sebesben: - in
lermmSlok, Te termin^isz. O terminal Mi
term/n^/unk J

O

Kulfoldi sz^mit6g6pes lijscigokban gyakran olvashatunk
titokzatos ,,BENCHMARK" progrannokr6L amelyek-
nek ^Italctban csak a fut^si idej^t kozlik. A magyar olvas6k,
ha hozz^ is jutnak ezekhez a lapokhoz, legtobbszor ^rtet-
lenul cilinak a kozolt id6adaTok ef6tt, nem tudvcin mire
v^lni azokat.

Mi is az a BENCH MARK"? Evvel az 6sszefoglal6 n^vvel
egy nyolc BASIQ programbAI ossze^llftott soroza-
toT ^rtenek. amelyek kulbnboz^ sz^mft6g6pek BASIC
interpreterek (fordft6programok) sebess6g6nek bssze-
hasonlft^s^ra szolg^lnak. Maga a kifejez^s k6t ango! sz6
osszetev6s6b6l sz^rmazik (bench=munkapad. mark=jel),
nem is valami sz^mftbg^pes „fut6verseny" lebonyolft^sa,
hanem csak a relatiV sebess6gek becsl^se.

Ezeket a programokat m^r 1977-78-ban ossze^flitottcik, 6s
az6ta haszn^lj^k fiket. Voltak kozben kis^rletek m^s idi5-
m6r6 programok bevezet^s^re is, de a legelterjedtebb ez
a nyolc BENCHMARK program lett

A sorozat ugy van fel^pftve, hogy minden program az fit
megel6z(5t6l csak egy utaslUsban kulfinbSzik.

Kiv^tel ezalbl a nyolcas. amelyik a leggyakoribb transzcen-
dens fuggv^nyek vizsg^lat^ra szolg^L 6s teljesen kulon^ll
a tobbitSI. A m^sik h6t program segfts6g6vel n^h^ny jelleg-
zetes BASIC utasft^s v6grehajt6si idej^t m^rhetjuk. Ugyan-
is ha k6t egym^s ut^ni program futcisi idej6t kivonjuk egy-
m^sb6L megkapjuk annak az utasft^snak a v6grehajt^si
idej^t, amelyben a kett6 kulonbbzik. A kbnnyebb m^rhe-
t6s6g 6rdek6ben a g6p minden utasit^st ezerszer hajt v6gre.
P6ld6ul ha a 3. fut^si idej6b61 kivonjuk a megkapjuk

.,Az iittenziv gazdasagt fef lodes
egyik foltete/e az,
hogy a szamitastechnikai kultHra
etterjedjen !"

hogy mennyi id6 alatt csin^l a gep 1000 olyan 6rt6kad6
utasftcist, mint amilyen a 3. program 1 40 sorciban l^thatb.
Term^szetesen ezekkel az adatokkal bvatosan kell b^nni.
A BENCHMARK programok csak a leggyakoribb BASIC
utasit^sokat vizsg^lj^k, azokat amelyek minden g^pem
megtal6lhat6k. Ezek alapj^n nem lehet osszehasonlftaiV
pi. a grafikai utasit^sokat pedig ezek a szem^lyi sz6mft6-
g^pes alkalmaz^sok nagy r6sz6n6l meghat6roz6 szerepet
j^tszanak. Gondoljunk p6!d^ul a jcit^kprogramokra, ame-
lyekbe a mozgb 6br6k lehelnek lelket! Az ilyen ..extra"
utasit^sokkal foglalkoz6 tesztprogramok megjelen^s^re
m6g rem^ny sines, mivet a kul6nb6z(5 g^peken akkora
elt6r6sek vannak, hogy el eve lehetetlen az Sssze-
hasonlMs. Teh^t a BENCHMARK id<3knek csak addig
van jelent6s6guk, mig a programok nem haszndlnak tOI
sok, az adott g^pre korl^tozott utasft^st.
M6s probl^ma is van! A BENCHMARK sebess^gek nem-
csak a g6p elektronik^j^tbl hanem a BASIC interpretert6l
is fuggnek. Olyan g6pekn6l, ahol lehetfis^g van a BASIC
interpreter kicser6t6s6re egy jobban megirt interpreterrel
esetleg sokkal jobb eredm^nyt 6rhetunk el. M^sik lehetfis^g
a BASIC compilerek haszn^lata. Ezek olyan fordftbprogra-
mok, amelyek a bonyolultabb nyelvekn^l 6s nagyobb s^^,
mft6g6pekn6l megszokott m6don egyszerre fordftj^k le az
eg6sz BASIC programot g6pi nyelvre. Az igy keletkezett
g6pi programot futtatj^k azut^n. Ez term6szetesen sokkal^
gyorsabb az interpreteres v^ltozatn6L ahol a g6p fut6s koz-
ben soronk6nt bfbel6dik a fordit^ssaL Ilyen compiler
m6g a ZX 81-hez is kaphatb! Ak^r nagys^grendekkel is
javulhat a g6p sebess6ge.

Teh6t semmik6ppen sem 6rdemes a BENCHMARK id(5k
alapj^n v^lasztani sz^it6g6pet. meg ott sem aho! erre
Iehet6s6g van! Azonban, ha figyelembe vesszuk ezeket
az id6ket, akkor a program krittkus, lassu r6szetnek a gon-
dos ^tir^s^val 6rt6kes percekkel esetleg napokkal csok-
kenthetjuk az idegt6p6 v^rakoz^s perceit.
V6gul a PERSONAL COMPUTER WORLD t^bl^zata 6s
saj^t m6r6s6ink alapjan kozoljuk n6h^ny itthon is is-
mert szem6lyi sz6mit6g6p BENCHMARK idbit.

Zoletnik Sindor

BMT

BM2

BIV14

100

REM Benchmark 1

100

REM BpTiPhmarii

100

REM Benchmark 3

100

REM Benchmark 4

no

PRINT "S"

110

PRINT "S"

110

PRINT "S"

no

PRINT "5"

120

FOR K=l TO 1000

120

K=0

120

K=0

120

K=0

130

NEXT K

130

K=K+1

130

K=K+1

130

K=K+1

140

PRINT "E"

140

IF K<1000 THEN 130

140

A=K/K»K+K-K

140

A=K/2i*3+4*5

150

END

150

PRINT "E"

150

IF K<1000 THEN 130

150

IF K<1000 THEN 130

160

END

160

PRINT "E"

160

PRINT "E"

170

ENn

170

END

BM7

BM8

100

REM Benchmark 5

100

REM Benchmark 6

100

REM Benchmark 7

100

REM Benchmark 8

no

PRINT "S"

110

PRINT "S"

110

PRINT --S"

110

PRINT "3'^

120

K=0

120

K=0

120

K=0

120

K=0

130

K=K+1

130

DIM M(5)

130

DIM M<5)

130

K=K+1

140

A=K/2*3+4-5

140

K=K+1

140

K=K+1

140

A=K'^2

150

GOSUB 190

150

A=K/2*3+4-5

150

A=K/2*3+4-5

150

&=LOG<K)

160

IF K<1000 THEN 130

160

GOSUB 220

160

GOSUB 230

160

C=SIN(K)

170

PRINT "E"

170

FOR L=l TO 5

170

FOR L=l TO 5

170

IF K<1000 THEN 130

180

STOP

180

NEXT L

lao

M(L)=A

180

PRINT "E"

190

RETURN

190

IF K<1000 THEN 140

190

NEXT L

190

END

END

200

PRINT "E"

200

IF K<1000 THEN 140

c

210

STOP

210

PRINT "E"

220

RETURN

220

STOP

230

END

230

RETURN

240

END

GepTlPUS

BM1

BMZ

BM3

&M4

BMB

BM7

ABC 80

r

1.1

2 3

11.1

12.1

12 6

1T.7

239

136 0

APPLE %\

1.3

8.5

16.0

i MM

19,1

29.6

44,S

107,0

APPLE III

1.7

7.2

13,5

14.i

16,0

27,0

42.5

76.0

BBC micro

1,0

3.1

3.2

9.1

13.9

21 4

510

COMMODOFtEaO

1,4

8.3

1S,0

17.1

1B.3

272

42 7

99.0

COMMODORE %A

1.6

9.7

1B.3

20.3

21 .B

31 5

49.S

115.9

Cnmnsadam CSM 8032

1.7

10.0

19,4

20.3

21.9

32 4

61.0

119.0

IBM Personal Computer

1.5

5.2

121

' 12.6

13.5

235

37,4

■ 36.0

Hewlett Packard HP B&

13

3 8

16 3

16.&

17.7

30.0

44.8

127.0

Hewlett Packfird HP 125

1.7

12.5

12.5

14 0

260

' 400

60.0

1 Tandy TRS-SO Coiox Com p.

2.0

11,3

22.2

23.9

27.0

41 5

51 1

130.0

jAti6^ TRS BO Model 11

10

BO

13.0

13.0

14.0

23.0

35.0

60.0

iPs-^BO Moder 1 Levef II

2.1

11.6

28.0

2S,G

31.3

51 9

81 .0

117.0

{fait U2emm6d)

4.S

6.9

18.4

1&.B

18.B

49.7

68 5

Z29 0

Sirtcteir Spectrum

4,8

B,7

21.1

:Z0,4

24,0

553

BO. 7

j 2530

Sharp MZBOB

d.6

4.5

8.5

11-S

13.0

19.0

27.5

50.0

Sh^rp MZBBK

^A

9,4

16.3

22.5

25,4

^8.9

51.1

1 102.0

Sharp MZBOA

IS

9.2

16.4

22.B

25.6

37,7

550

1 1010

Sharp PC3Z01

4,0

13.5

35 5

35.5

38.5

670

109.0

250.0

Casio fKBOOO

2.S

9.0

240

24.0

26.0

42.0

60.0

36&.0

Atari 40D/800

7.4

19 9

23.2

26. B

40.7

61,5

431 ,0

' Texas Tl 99/4A {alap)

a.o

9.0

24.0

Z4.8

28.2

61.9

B4,6

394.0

TenasTI B9/4A (bdvJtett)

6.5

la.s

4O.0

40.1

42.0

140,3

240,0

Air com p 16 (fa^sti)

2.0

10.0

19.5

21.0

23.0

26, b

57,0

76.0

Aircoftip 16 {gyors iizemt

0.7

4.0

8.0

e.o

9.5

15.0

23.0

30.0

iskolai sj^^mitdg^p

3,0

11.5

Z7,0

28.0

32.0

5Z.0

ao.o

120.0

M08X

1,9

B.2

21.B

22 4

Z3.7

39. 8

64 7

114.8

proper 9

30

8.Z

21,8

22,4

23.7

42 1

68.0

124.0

Proper 16

\M

G.O

12,0

12,2

13.1

Z2.Q

35.4

33.3

SIMOfUea

D.92

2.BS

0.51

B.61

to.s

13.3

21,2

41-3

1

I

.HiJATBZAmSZBnBT^ ^^^^^^^^

♦v

Efs6 rin6z4srB csakj^Uk-
szer a kovetkezd g^pes/tett
4bresztS6ra. Nem kinil
csdkos 4breszt4str nem ts
rizza fol a gazdit csak egy-
szerOen 4s nagyszerQen
behfzelg6en szirSn^zik.
(A v6r fagy meg a kedves
feihaszn^fd ereiben.)

<z igazsig az, hogy kev^ssA
tank abban, hogy kedves
hasdink mostantdl kezdve
va!6ban a Commodore
sipltozisira akarnak fol-
kelni. Ez4rt e/dru/Juk, hogy
v4fem4nyunk szerint inkibb
ana J6 a program, hogy
kulonbbzd demonstrScids
programok r^szek^nt fof-
haszni/j^k. Erre teszi alkalmas-
sA a mutatds mego/disO
digitalis dra/apr ameiyen
inditdskor be kell mtani
a poittos id6t. Szubrutink6nt
haszhSlva ezt a programotr
kMnsSgunk szen'nti idSkben
Jelazheti p4/d6ul az eltelt
id6t k4pben vagy akir hang-
ban Is.

A program jelenlegi
formijiiban egy4bk6nt
futtatiskor a pontes t'dS
be^littisa utin megkSrdezh

Cigy hSnyra kMnjuk
^antdket vagy tOzoitdkat
(szlrina-szirina). S a meg-
adott iddpontban garantdltan
megszdlaf. J6 4jszak4tl
Ja, 4s ne feiedf4k: a program
csak akkor mQkodlk, ha
eg4sz 4/ieire bekapcsotva
hagyjik a sz4mlt6g4pet
4sat4v4ti

=1 : PRINT "H"

50000 Diriszae.. 15::'

50010 GOSUE50420
513020 POKE53230 . 7 '■ P0KE:5328 1 . 1
^Pit?i30 PR I NT

50040 PRINT":PM(!lfJ*!H»P*W»iEBRESZTEST K:ER?a/N>"
!=iOO50 GETP$ ■ I FRf = " " THEH50050
'=iPiFte;0 I FP$= " I " THEM50090
50070 I PR* O "N THEM50030
S0nfl0 E*=" 000000" : 007050150
:=;t?iri3n pR I NT " WrtiJJMr I KOR?

^0100 PRINT"-p1iMrv'IGVFil:flT.. 9 riflSOriFERCCEL KESOEE"
^.0110 PRINT":(»»EERESZT ft MEORDOTTNflL ' ! ! !
50 120 I NPUT " :(*»PI< 00 FF ) " '0$.' Ft
50130 n?="05"
50140 E$=0$+P*+N$

1 50 FHR.T^ 1 TO 1 0 : FnRK= 1 TO 1 5 : RERD^Z < J K ) '■ HEKTK J : Fr
50160 F0RT-55696T055936 ■ POKET.- 5 - NEXT
^0 1 70 CK=\/HL M 1 1'-^ ( T I $ . 3 . 1 ) > + 1

50180 ir/r'Wf\L<mmai^.'4A'yj-^i
50190 Q:-;=vRLcriiri*ai$.5. !>>+!
50200 fl=vflL(riiri*<Tis. 1. i:o+i

FnPT=0Tn4 ■■ FORE= 1 TG3 ■ POKE 1 425+E+T*40 .. SZ <. fl T*3+E ■ HE^JE T
5n2'^0 FnRT=-OT04 : FnRE=lT03 ■ POKE1429+E+T*40.. SZ^B:-:.' T*3+E> ■ NEXTE. T
f6rT=^^ot04 : F0RE=1T03 ■ POKE 1 437+E+T*40. 3Z<.Cv:. T*3+E;' : NEXTE. T
FORT=0TO4 : FnRE=lTn3 : POKE 1441 +E+T¥40. SZ<ti/:. T+:3+E> : HEXTE.. T

FnRT~0TO4:Tri=TN+40:FORE=lTO3:POKE1409+E+T;^..SZ(Q:^ I/i+E) ■ NEXTE ^ I

T^";=0 : '■ OOTO50300
F^-'= VRL '■■ rH I'* < T 1 1 / 6 ^ 1 > ■' + 1 ■ T?-;=0 ; I /:!=0

F6RT=0Tn4 ^ T:':=T?:+40 FnRE=lT03 ' POKE 1413+E+T;^. SZ<F^:. i;<+E> - NEXTE ■ I
IFF^;=d0THEN 50290
T-;=0- I^=0;F-:=1
IFTI$=E$THEN50460
Q';=Q";+1 ■ IFQ^:<:7THEN50260

Q'>i ■ ii;;=d::+i : ifD/:<:i 1THEH50250
ri^;=i -o'i^c^+i ■ ifc';<6then50240

IFS3fliriE;;=5THENFl=l : B:;=1 : Ci^l ^ D'i-l ■ QK^l ■ ^ GOTO50220
c:-;=l ■■ I FE//=:ilTHEI- 150230

50240
50250
50260
50270
502S0
50290
50300
50310
50320
50330
50340
50350
50:^60
50370
503S0
50390
50400
50410
50420
50430
50440
50450
50460
50470
50430
50490
50500
50510
50520
50530

5&570
^05S0

50610
50629

NEXT-
NEXT'
1

43.. 1

R=R4 1 : E/;- 1 ■ GOTO50220

Piy^E532S0.5 POKE532Sl. 1- SPRINT H'OT KEREK"
INFUT":fl(0O.' PP> " ' 0* ■■ ■ R*='*0O"
TIJ=Q^+ui:+Rf
RETURN

S-^4-:72 FORl^ ■ POKET . 0 = NEXT : POKES+ 14.5^ POKES+ 1 S . 1 G : POKES

pnKE?;+24 , 243 : FOKES+6 . 240 : POKES+4 . 65 = FR=53S9

FnRT^iTn500 : FQ-FR+PEEK'rS+27)+3. 5 : HF=INT<FQ/256;< - LF=FQ-HF+^.j6

POKES. LF-P0KE3+1.- HP

OETIi:*:

IFD$="K"THENFOKES+24.0:END

!ItR224, 224. 224, 224.96. 224, 224. 96, ^.^t'l^ '^^t^^^^^^^ ^^'^

J}RTR224 > 224 . 224, 96 > 96 . 224 , 224 . 224> 224 . 96 . 9t>. 224 . 224. 224^2^4
SSrSi" 224. 234, 9^, 224.224 . 224 . |24 . |6 ■ 96, 224 . 96. S.. 224 R^^^
Dm224 . 224. 224 > 224, 96, 96> 224. 224, 224 . ' ^24. 224 , 224 , -.24

mTf^ZZ4 . 224 . 224> 224 . S€. 96. 224. 224 . 224 . 224 , 06 . 224 , ^24 -.224 . ^24

SS^224; it 224: 224:14. 224 224.224.224^.224.
rRTf»224 , 224 > 224 .224. 96 . £24 ^ 224 . 224. 224 . 9'i- . 96. 224 - 224 . 224 ^ 2^4
DRTfi224 , 224 . 224 .224 . 3€ ^ 224 , 224 ■ 96 , 224 . 224 , 96 , 224 . ^24 ■ ^24 ^^4

SlAlHkliiHCHflllAI mElLMttr III* ji*MM.P

13 POKE 52>46:P0K£56.4S:CLR
2Q POKE 56334. PEEK'; 56334 >HHD 254
3a POKE 1. PEEK a;- RND 251
40 FOR 1=13 TO 2047: POKE 14336+1..
PEEKCS3248+I; : NEXT
50 POKE 1. PEEK CD OR 4
56334. PEEK <563.-:-
'~y iu

H

14336+31*8+7

60 POKE

?0 FOR 1
39 RtLrtIi
90 Puh::E
100 \iEy.T

OR 1

110

120
130
140
150
160
170

200
210
220
230
240
250
260
270
2S0
290
300
310
320
330
340

FOR T=0 TO 7
READ Fl

POKE 14336+43*8+T.M
NEXT

FOR T=0 TO 7
REfiD fl

POKE 14336+0 *S+TjH
130 NEXT

190 FOR T=0 TO 7
READ fl

POKE 14336+53*8+T.R
NEXT

FOR T=0 ru

READ H

POKE 14336+23*8+1.. R
NEXT

FOR T=0 TO 7
REhD fl

POKE 14336+42453+T.R
NEXT

FOR T=0 TO 7
READ R

POKE 14336+30*8+T.. R
NEXT

FOR T=0 TO 7
RERD fl

1 4336+6 1 *3+ R

370 POKE
330 NEXT

390 FOR T=0 TO 7
400 RERD R

410 POKE 1 4336+4 ^'*y + R
420 NEXT

430 POKE 53272.. 31

440 DflTfl 24. 24.60. 102.. 126. 102. 102.0
450 DRTh 24.24.126.96.124.96.126.0
460 DRTfl 1 02 . 0 . 60 . 1 02 . 1 02 . 1 02 . 60 . 0
470 DRTfl 24.0.60.24.24.24.60.. 0
480 DRTfl 24 . 24 . 60 . 1 02 . 1 02 . 1 02 . 60 . 0
490 DflTR 102.102. 60 .. 1 02 1 0..:: .. 1 ti2 .. 68 .. t
StiO DH 1 rt 24 . 0 .102.1 02 .. 102.1 02 . 60 . 0
510 URIR 102.0.102.102.102.102.60.0
520 DRTfl 102.102.0.102.102.102.60.0
700 DflTfl 102.102.0.102.102.102.60.0

Programaj^nlataink randrs - igy most is - ahhoz a gAphez
kapcso/ddnak, ame/ynek VaiiatSsM 6ppen vSgezzuk. Mostani
k4t programunk k4szft6/; fapunk szakfektora, Bak6 AndrSs
6s 15 6ves fla - szint4n Andris. ProgramaJ^nlatunk egy kicsit
kiilonbozik az eddiglekt6L Abban ugyanis, hogy az itt kdvet-
kez6 programhoz frott szoveg k6t r6szb6i 411. A szovag efs6
r4sz4t szuks4ges elolvasnia mindenkinek, aki va!amit is akar
kezdeni a kSsz programmai. Az ebben iefrtak eiegandSek
ahhoz, hogy a programot g4pbe frhassuk, 4s haszn4/hassuk.
Mindazokr akik n4mi pro gram oz4s/ tudnivaldhoz, ismerethez
is hozz4 akarnak Jutni, vagy csak egyszerGen 4rdek!i 6ket a
program mijk6d4se, mik4ntje, s nam tudnak mindent kioivasni
a !ist4b6f - ofvass4k ei az al4bbi szoveg m4sodik r4sz4t is.
Ogy gondoijuk egy4bk4nt, hogy a tov4bbiakban torekszunk
majd a programleir4sokn4l ilyen r4szek k6zl4s4re is, hiszen
igy nemcsak egy k4sz programhoz juttatjuk o/vasdinkat
n4mi „tov4bbk4pz4si" tehet6s4get is kfn4iunk. EgySbkt
Programa/4niat rovatunk o/vasdink eldtt is nyitva 4N. Jeien
kezzenek iev4/ben vagy tetefonon, s mondj4k ei, miiyen Jei-
tegO, t4m4/u programot kin4inak k6zl4sre.

Sok felhaszn^t6nak jelent bosszus^got. hogy COMMODORE-ja nem
jsmeri a magyar ^bc 6kezetes betuit. J6 lenne - gusztusosabb lenne,
ha a magyar v^llalatn^l - magyar nyelvu nyilv^ntart^sokban 6s
eff6l6kben magyarul szerepeihetn^nek a nevek. Rajtuk klv^nunk
segfteni az 6kezetes magyar betuk elk6szit^s6t v6gz6 programunkkal.
A betuk6pekr(5l annyit: sajnos enn^l jobbat nem lehet e!6rni - vagy
legaldbbis I6nyegesen jobbat nem -. legfeljebb akkor, ha v^llaljuk
azt az ^Idozatot, hogy csak minden mAsodik sorSba frunk a k6p-
ernv(5nknek. \/al6szfnu, hogy ez azonban tul nagy ^Idozat lenne n^-
hciny 6-6rt, u-6rt vagy 6-6rt. A programot befr^sa ut^n sima RUN-nal
lefuttatjuk, s ett<5l kezdve mindaddig, amig ki nem kapcsoljuk a g^pet
- fuggetlenul att6l. hogy uj programot frunk be vagy floppyr6l toltunk
mSst stb. - az ^kezetes betuk megmaradnak. A btlfentyuk, amelyeket
haszn^lunk az ^kezetes betOk (r^sdra ett(5l kezdve ezt az arcukat mu-
tatj^k a k6perny(5n. Ugyanakkor nem kell megijednunk, ha program-
fr^s kozben a kettflspont hely^n i betu van, ett(5l m^g az uj programban
a g6p kettOspontot taldl majd futtateiskor, A jelek 6s betuk teh^t
a kovetkezCk

(a-0

* ^ 0

t -0

= -u

/ -0
: -f
£-0

Amennyjben azt akarjuk, hogy g^punk „inverz" pozici6ban is ismerje
az 6kezetes betuket, ugy a READ A sorok ut^n kell egy-egy i:ijabb
sort illeszteni, m^gpedig ugy, hogy a READ A-t k6vet<5 sort m^soljuk
ide n6mi vSltoztat^ssaf. Az egyik vciltoztat^s. hogy a sorban tal6lhat6
szorz6jel el<5tti szdmhoz hozzSadunk 128-at, A m^sik, hogy az A-t
kivonjuk 255-b(5l. (A kul6nbs6get l^thatjuk az aldbbi 85-90-es sorok
dsszevet6s6b<5l.)

S5 POKE 14336-^<3i-fl23)*S+T..£55-fl
30 POKE 14336+31*8+1. fl

Az ^kezetes betuket teh^t haszn^lhatjuk ugy, hogy egy adott fblhasz-
n6f6i program betolt^se elfitt betdltjuk ezt a kis seg^dprogramot, le-
futtatjuk, s ut^na toftjuk be a klvcint feladathoz megtev(5 programunkat.
s igy uj programunk m^r magSt6i tudni fog futtat^skor magyarul.
(Term6szetesen ugyanlgy rakhatjuk ezt a kis seg^dletet a program
Iegv6g6re szubrutink^nt.)

V6gul m6g annyit a program szakmat r^szletei ut^n nem 6rdekl(5d6k-
nek, hogy az 6kezetes betukhoz haszn^it billentyuk tetsz6s szerint
kjcser6ihet(5k. Ehhez azonban a COMMODORE g6pkdnyv6b<5l ki kell
keresnunk a kfvSnt billentyu POKE k6djdt s ezt kell befrnunk a prog-
ramunkban haszn^lt 31 vagy 43 vagy 0 vagy 58 stb. hely^re.

Ho9Y megy ez az egAsz?

A programhoz kapcsol6cld tovAbbi magyar^zatot a programoz^shoz
6rt(5, szakmailag n^mtleg k^pzettebb olvas6inknak aj^nljuk. Bizonyara
Wvdncsiak ugyanfs a program mik6ntj6re.

A 0p sajSt karaklerk^EzlBte 25S karakterbt;! AH. Mmdegvik karaMer
OEoesen B byie-ial van megadva. [gy a belj^s kmktefkAszlet osszss^n
2K fTvem6riSl ig^r^yel (266x8). Mivel a kafakt&rek csak olva^hatd
mflmdri^bao (ROM-ban) vsnnak. a megv^icoztstSsukho^ kell m^-
solni olyan mem^^naiefCitaire, anieiybe \m\ is ludunk {azaz RAM^baf).
A laheis^Qc-s karakter k^s^tet cSm^l az 53272 dmu rnemdnahiely 3
2., 1, bitje tarsal rrtaiza, fyy a hely roegadAs^htaz ezek ert^fcet keSI
be^llftani. A leheiseges mem6riaheivek 6s beAllftSsuk:

memdriahely

0-2047
2048-4095
4096-6143
6144-8191
8192-10239
10240-12287
12288-14335
14336-16383

kezd6cfnn megaddsa

POKE 53272.17^tt
POKE 53272.19
POKE 53272,21*
POKE 53272.23*
POKE 53272,25
POKE 53272,27
POKE 53272,29
POKE 53272,31

Afentiek kdzul a megcSJH^g&zoti 3 hdyet nem hasznaihatjuk. W az
1 37^™ mintapragf&mbart a karakter UbISzaT k^^fi6 dm^nck a leg-
feM rehets^ges helyet a 14336-051 v^^Dsnottuk A telies karaktei^
kflszlmet atmisofctuk a 40-es utasItSasal.
ifc iimisafSs a 10-*?s utasiy&ser hdyet togialtiink a RAM-ban
aiafaktefflk S2Amara A 20- as utas({As az &tm&Bol4s idei^m letiltja ^s
inegszakft^sokat (p^ld&uS a biHentyO^^t nem hasznAlhauJi). A 30^a£
utasrifls kikapcsolja a l/O-l bekapcsoSja a karakter ROM-ot,
Az Atmtol^s utan visHa fcetl aitlt^jni a m^sol^s elfitt m6dos(ton me-
ffidriahelyijket. E^T v^gzi az BO-es is eO^as utasliAs. Ezul^n koveikezlk
uj karekter megszerkeszt^s^ kic^er^l^sa egy r^i karakwrel.
AfnegKfirkaszi«sben egy 8x8-35 fi4gyzetfe van szuks^g. Ezen aiakct-
jLiJt ki Uj karakietk^pet ugy. hogy a megjalanllflnd^ helyekfe l et

2? 2^ 2^ 2* 2^ 2^ 2' 2°

1

1

1

1

1

1

1

1

11

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

i'runk, m^shol uresen marad, ami null^t jelent Az A betu k^p6t p^ld^ul
a k6vetkez6k6pp rajzolhatjuk meg.

Az Abf&btil lehet fctss^majni a beldi megsd^
e byte^n^Sk^T, Mlnd&gyik bylo egy vUszintes
somak felel meg. Egy ^n^ket dgy kspunk
mm- fiogv ^ sorban 1^v6 egyesek hs[y§rte-
k^nek megfebtfi kstles hatvAnyok 6rt$k«il
os^eadjuk. fgy p^id6u( az eia6 byte ^rt^ke a
kbvetkezflkdpp adidik
2*^2^ = 24

Ai A beta ^rt^k^i fgy rendre: 1. byte 24,
1 byte 24. 3- byte 60, 4. byta 102, 5. byte
126 6. byte 102, 7. byta 102. 8, byte 0,
E^ut^n k<3resnl k^ll egy olyar> karakiert,
amelyre ki akarjuk cser6lni a most megszerkesztett A betut Ez a
mintaprogramunkban a - karakter. Ennek kezd6clm6t a kovetkezi5 k^p-
lettel hat^rozzuk meg:
kezd6cfm + 8*karakter POKE k6dja

A kezd(5c(m esetunkberi 14336, a - karakter POKE k6dja 31, fgy
14336-^8*31 = 14584

Az uj karaktert^bl^zatban (m^rmint az ditalunk kijelolt RAM terulet-

ben) a - kezdficfme. Most betolijuk a karakter hely^re a fenti

^rt^ksort. Ezt a kovetkez(5 utaslt^ssal v6gezzuk el:

FOR T = 0 TO 7:READ A

POKE 14336 + 31 *B+T,A

NEXT

Az B^en READ utasft^shoz tertozd adatok a 440-e3 DATA utesli^sban
vannak. A tdbbi ^kazatiis bmuhoz \mo^t szerkeaztfl u^^^'tf \
110-420 pfogramsorokban vannak elbdyB^v/e, A bmi}k kSp6l a
450-700 DATA ulasft^sok adj^k meg. A program utotsd? ferdemi
utasftlsa a 430 aE az Oj karakt&rtdblAz^i kezd^cfmm tudajia a g^pp^L
Megjegyi^zzuk. hogy a fentl m6dQr telfizSs szerint minden olyan
alojSat k^P^ hQzzfirendafheljuk valarT.elyik blllentyflhoz. amely egy
BxS-as n^gyzetben a fenti mddon megszefkesztheifl.

MLLALAWKL

szovEmzimi

INTiZMtNYEK!

KISVALIALKOZASOK !

.aiBlEHBHBBBIb

IMTA Miiszeriigyi Metestechnik&i Szolgalata
MOSZBRKOLCSONZESI FOOSZTALY
I Budapest VL. Lenin krt. 67.
I Telefon: 420-367. 420-126
S Telex: 22-6936

0

SI*MlT*STFt«fl1Mk HdtMLri 111* JMUli

El^rkeztunk Vallat6ink sordban ahhoz a
sz^mftdg^phez. amefyrdl el6z6 taldlkozS-
sainkkor inkvizitoraink sokatmondd pil-
lantdsokkaL tai^nyosan csak ennyit mondtak:
,.majd a COMMODORE!" Dics6rheue birki
a Spectra moi a HT-i ak^rmii valaki mindig
akadt aki az em //ten pilfantdssal csak a fej^t
csdv^lta. Majd a COMMODORE! Majd
akkor megldtjuk, mi is az a sz^m/tdgep ! fgy
azutSn komoly virakozdssal kezdtUnk az
1983-as ev g^p^nek kiki^ltoti COMMODORE
valfatdsdtioz. m^r az elej^n !iozzMe!ietjOk
- b6r az itiagosztdiyzat elmarad a SPECT-
RUM -i6l - megsem csafddtunk.

gyAri adatok

Ar: az USA-ban 196 $, az NSZK-ban
640 DM^rka, 6s erfisen csokksnfi ir^nyzatu.
Itthon ugyanez 59 000 Ft a Sk^ I^n^I, ha ^ppen
van, mindenhol m^shol 90-100 000 Ft, er6-
sen ^llanddsult. I

Mem6riam6ret: 64 kbyte *

Csatlakozdsi Iehet6s6gek: tv k^szul^k
(szfnes vagy fekete-fehdr), magnetofon, le-
mezmeghajto*, printer*, plotter*, digitali-
zii\6* ... sz6val ak^rmi.

M6ret: 400x210x70 mm

Suly: 1,8 kg

KfNRENDSZER

Az eddig aikalmazott szok^sos kinjaink kbzul
csak egyet vSftoztattunk meg, az 5, sz^mut:
a kazett^s t^rol^s megbizhat6s^g^t. Enn^l

a g^pn^l ugyanis az efterjedt, egy^rtelmuen
jobb mc5dszer a lemezes t^rol^s. fgy az 5-6s
kfn megfogaimaz^sa most a ,,t^rol^s meg-
bfzhat6s^ga". A SPECTRUM^n^l m6r hasz-
n^lt uj kint. a ,,szoftver ell^t^st" most is alkal-
maztuk, hiszen a COM MODORE-n^l is
- szerencs^re lehet errfil besz^lni. Most nem
voltak olyan gondjarnk, mint a SPECTRUM-
n^i, hogy ugy ^reztuk volna, hogy a g§p kildg
az el«5r€ kital^lt kfnrendszerb6l, A COM-
MODORE sz^pen simul az elk^pzei^seinkhez,
konszofidcilt, nyugodt konstrukci6nak tunik.
Korulbelul az a kulonbs^g a SPECTRUM 6s a
COMMODORE kozott ebb6l a szempontb6l,
mint egy j6indijlatu, de zavaros hobb egy
decens, nyakkendtSs uzletember kozott.

Az oszt^lyzat jeles, de
tal^n felesleges is azt
feirni, hogy ez a kulfoldi
^rra vonatkozik. Tal^n
megiepi azokat ez az
eredm^ny, akik a
SPECTRUM-mal ossze-
hasonlitj^k, igy m^ris
le kell szogozounk egy alapt^telt: b^r mindkdt
g^pet a „j^t6k" kateg6ri^ban fejlesztett^k ki,
m^gis a SPECTRUM valoban csak j^t^kra
val6, a COMMODORE enn^l tbbbet tud.
L^nyeg^ben teh^t inkvizitoraink ugy 6rez-
t^k, a k^t g4p nem tartozik azonos kategbri^-
ba. Igy tal^n 6rthet6v6 v^lik, hogy a magasabb

is jeles oszt^lyzatot kapott.
Term^szetesen kulbn t^ma a hazai ^r, amelyre
inkvizitoraink lobbs^ge h^rmast adott.
Egy otos oszt^lyzat voft, de tal^n 6ppen ennek

a magyar^zata azeffogadhatb: „magyarorsz4gi
viszonyok kozott ez az ^r otbs. de nevets^ges,
hogy ilyenek a viszonyaink". Nem bocs^tko-
zunk ism6t a kereskedelem 6s a vAmszab^lyok
szid^s^ba, mert m^r kifogytunk a szitkokb6l,
most ink^bb egy m^s, eddig nem t^rgyalt
szempontbbi kdzelitjiik a hazai szamft6g6p-
^rakat. inkvizitoraink egyike megrendel(5-
k^nt v^gigj^rt n^h^ny hazai nagy 6s kis
sz6mit6g6pgv^rt6 v^llaLatot. R6szben fel-
m6r6sk6nt, r^szben vai6s^gosan egy a
COMMODORE-hcz hasonl6 tud^su g6pet
rendelt. A c6gek els<5 valasza ez volt: ,,K6rem,
keressen fel minket 1 986 els6 negyed6v6ben.
Koszonjuk." Inkvizitorunk is megkoszonte 6s
feltette a m^sik k6rd6st: mibe kerulne
a g6p? A v^lasz nem lepte meg- ,,200 000-
300 000 forint6rt megcsin^Jjuk". Inkvizito-
runk ism6t koszonetet rebegett 6s v6s6rj
egy COMMODORE-t, a hazai irre^lis 6ri
Ez a kis felmer6s is igazoija: ilyen viszony^
kozott

2. kin: perif^ridk

Tobben vallottAk, hogy
a SPECTRUM-n^l teir-
tak, teh^t az, hogy „a
perif6ri^k sz^m^t csak
a szoba m6rete hat^roija
be", a COMMODORE-
ra tal^n m6g ink^bb 6rv6-
nyeaek. A g&phez szlnte
rr.irden kapcsolhald - a SPECTRUM -ho^^
csak fg6retk6nt I6tez6 perif6riAkk3l szemben -
ezek b^rmikor megvSs6rolhat6k is. Az egyetlen
n6gyes oszt^lyzat magyar^zata, hogy a soros
kapcsol^su perif6ria* m6gsem az igazi, de ez

v'Rllh rrtSHNhK ERLDhEHVE

t4 O K

-0

i—

) — •

:£

~^ ■ -)

o

-r

> x

f —

1 — >

=:o

UJ UJ

X

UJ r^J

• 'U

Lj_

;^

UJ

Q

X a;

J ' <

J— uJ

X r -J

_J kO

J- '10

OS.

LL

LU O

rsio:^

-J
CD ^

fX

-I

O X

LlI
O h-

m LD
X Tz'

rxj LU

o
-J

XX

Li^ i—

en

x^x
_(

00

X '10

lL
■ UJ

^ro

U- o

X 0'}

r-j UL

ill 'X
X

X

.KIH

Hh;

b

■J

5

5

5

4

4

5

4.8

- hs I n

PERlhERIRK

4

5

5

5

5

4.y

,KiN

KEPERNVOKEZELES

5

4/5

t

c

5

5

4.8

4

.KIN

HUNG

.^1

4/5

5

5

5

5

4-:^

5

.KIH

iHROLRS I'iEGBiZHHTGSHL

R 4

5

4

2

4/5

3.S

.Kii-I

GEPI KOJjU PROijiRRilOZRiL

4

4

4

4

4

4

4. 1

r

-Kih

i'lEGtiZHRrOSPlb

■J

5

"^^

5

5

4

3

4.6

3

-KiH

BILlEMTVUZET

■J

5

5

cr

5

5

5

5.U

'3

DDK iji'lEniFlClO

■ .1

C-

3

3

2

2-4

10

.KiN

EDI IhLhS

4

5

4

4

4

4/5

5

4.4

ii

. K I H

H GEP PROuRHMI-IVElVE

4

4

4

4

3

3

5

4

3.y

Id

-KIN

IhI'^ULHhTOShG

5

5

5

4

3

5

5

5

4.6

i'3

.KIN

EHBERKuZELbEu

4

5

5

3

4

S

4.4

+ 1

KiN

SZUBJEKli'/ VELEMENV

'3

5

ir

5

5

5.e

+■ ^

Kil'-i

SZOFTVEK ELLHiRS

5

4

4

4

4

4.4

4.5

.4!^

4-S

4. 1

4. 1

4*6

4- a ^

Krnpadon a
E commodore 64

If csak apr6 ^llenvei^s. Bossiant6 yiszonL
hogy ncm szabv^nyos az mterfaco' fefcTnBn&L
lnkvi2itor«1nk arre egv^tJen i^eru ma'
gya^^iii^ot la III Its k: men fgy kulon el lehst
edni a c^ailakoz6l is I Erre ^ meg^llapitoe

kedves kbzj^t^kak^nt:

- Persze, sok c6g csin^l plusz egy butykot
a csatlakozdj^ra. csak az^rt, hogy kulon el
lehessen adni!

- Na 6s? A KGST-ben nem csin^Ij^k ugyanezt
a csatlakoz(3kka!?

- Mi6rt? A KGST-ben van csatlakoz6?

3. kin: k6perny6kezel6s

Inkvizitoraink v^le-
m^nye nem t^rt el: a
grafika kitun6, l^nye-
g^ben mindenttud, igaz,
j6 szakember kell ahhoz.
hogy kicsaija beliSle. De
ez nem a gep baja.

H^rom sz6Iam, felfutis,
leoseng6s, rezonancia 6s
hull^mfornnabe^llit^s-6s
mindez hi-fi szinten.
Egy ellenvet6st hallot-
tunk csak: nem tud any-
nyit, mint a nagy MOOG
szintetizStor. H^t igen.

S. kfn: tdrol^s megbfzhatdsdga

Megoszlottak a v6lenn6-
nyek, ahogyan ez az osz-
t^lyzatokb6i kiderul,
Inkvizitoraink atap^
vet6en a lemezes tciro^
I6st osztalyozt^k, mert
ez az elterjedtebb. fej-
jettebb - 6s nekik is leg-
inform^ci6juk. A szerviz

|, ltfn: hang

k^pviselsSiitOl 3it is m^gtudtuk. hogy Qv^ri
hibSs iem(?zmo3hait6egv&£gek is forgalomba
kerGlt«k. amit ugyan a gy^f azonnal €s d\y
mentessn Nic&er^U csak ^pp^n riarn tud rdEa.
hogy MagyararsiSgDn Es van 1600 p^ldSnv-
6k uflv^fits nem sj^llliottak ide. AkI viszont \6
JemezmGQhejt6t fo§ott ki. annalc az6ta sem
igen volt oka p^neuzre Tal^n Is Indokolja

6. kin: g^pi kddu programozds*

Az alapg6pben nines
nnonitor* funkci6, ennek
ellen6re a t6bbs6gnek az
a v6iem6nye, hogy for-
dit6 programmal kitu-
n(5en haszn6lhat6. Egyik
inkvlzitorunk m6g ezt
is megkock^ztatta: „az6rt
nem csin^lt^k tok6letesre. nehogy kiszorftsa a
nagyobb, profiknak szSnt COMMODORE
g6peket!"

7. ktn: megblzhatdsdg

Az oszt^lyzat miatt nem
kell sz6gyenkezni. Egy
inkvizitorunk nem
adott 6rdemjegyet, mert
ugy 6rezte, f6! 6v aiatt
m6g nem volt ideje a g6p
megbi2hat6s^gM meg-
ismerni. A h^rmas ma-
,a juliusi 38 fokos meleget

__ Erre csak egy v^lasz 6rke-

zett inkvizitorainkt6l: , Te is!"

8. kin: billentyazet

Az oszt^lyzat egy6rtel-
mO, m6g egy csillagot is
nneli6 tehettunk volna.
Az !r6g6phez k6zelSII6
billentyuzet mindenkl-
nek einyerte a tet-
S26s6t.

9. kin: dokumentdci6

H^t ez bizony sz6gyenl
Szerintunk! A tomor v6-
Iem6ny ez volt: hi^nyos,
hib^s, f6frevezet6. G6p-
konyvk^nt is haszniiha-
^■tatlan, mert a Iehet(5s6-
gek nagy r6sz6t nem is
emliti, de BASIC tan-
kanyvneit is esapnivalb, lnk¥i3Eltortl«k
agyike kOlfOldon tfirgyalt a COMMODORE
k^pvisE^lGt vez&t6i^v&l, Megem[[tette neisi ezt
a probl^mSl A v^lasz rovtd volt; ..Mi gSpet
gy^rtunk, nem konyvet!" Az6rt ez m6giscsak
sz^gyen ! Mint lMhat6, csak szerintunk.

editdids*

Az oszt^lyzat nem rossz,
d*5 az ^ItalSnos v6le-
m^ny ez: komolyabb
^ editor komolyabb g6pet
vk^v^nt. Tobbnyire min-
denki el6gedett a lehe-
t5s6gekkel 6s tobbnyire
^ , mmdenki hi^nyol n6-

h6ny fun^ccim: k^r, hogy nines RENUMBER*.
DELETE' 6s MERGE*.

gyar^zata ^ volt
nem birta. Izzadt

^ I ®

iZ4y ItlSltCUilKlh MnLlKLEI 11*4 JAHilR

11. kin: a g4p programnyelve

Inkvizitoraink nem a

iegjobb v^lem^nnyel vol-
tak az alapg6p nyelv6r6l.
Sokf6le megfogalma-
z^st hallottunk: ,.erre
nem lehet buszke!" vagy
„nem lenyCigozO", de
rbgton hozz^tette azt is
mindenki, hogy alapnak az6n megfelelC.
A sz^mtaian kulonMIe b(5vft6si Iehet6s^ggel
pedig kitun(5nek is tartott^k n6h6nyan.
A gy^rtbk tal^n tudj^k. inkvizftoraink kozosen
sem tal^ltak magyar^zatot n^h^ny utasft^s
elhagy^s^ra (pi. ELSE*).

12. km : tanulhat6sdg

Az ^tfagoszt^lyzat meg-
Iep6en \6, ahhoz k^pest,
hogy a g^phez kaphat6
dokument^cid milyen
csapnivalO. fgy teh^t a
^ g6p konnyen tanulhat6,
csak nines mib6l. Es
ebb6l az deruf ki, hogy
a g^p fel^pit^se, kezel^se valdban olyan
logikus 6s egyszeru, hogy m6g megfelelfl
haszn^lati utasit^s n^lkul is meg^rthetS. Ak-
kor pedig ... t^nyleg az.

13. kin: emberfcozelsdg

Azoknak a felhaszn6l6k-
nak, akik BASIC progra-
mokat irnak, hang 6s
grafika n^fkul kitunc5.
Ha viszonl enn^l tobbet
is akar az ember, akkor
bonyol6dfk a haszn^lat
- ez volt az ^Ital^nos v^-
lem^ny. Megfoga[maz6dott azonban ez is:
..tCils^gosan is emberkozeli. Ami6ta otthon rs
van belfile - nem ismerem meg a feles^ge-
met."

+1 kin: szubjaktiv v^tem^ny

Emberk6zels6g ide vagy
oda, dokument^cid ide
vagy oda - llyen egy^r-
telmu otost m6g nem
kapott sz5mft6g6p Vai-
\at6 rovatunkban. Es
ez az oszt^lyzat — ugy
. ^ ^rezzuk - tobbet mutat.

Taldn azt, hogy az egyes funkci6kban lehet
kivetnivaldt taldini, mindenki megszerette,
kedveli a g^pet, tudja haszn^lni 6s szivesen
haszn^lja. ^s enn6l tobbet kfv^nhat egy sz^-
mftbg^p?

+2 kin: szoftverellAtds

^rdakes mitJon a

ha-

^ont6 kaiegfirifijij
kokra lermeti" gfipek
koKul erre van a iegkave-
sebb p/ogram. Az osz-
t^jy^at fnigrs ef^fl 16.
aminek az a magyar^zfl-
ta. hogy a COMMO-
DORE-TS viszom mSr ^okkal bon-votuJtabb
felhaszn^l6i szoftverek is l^teznek. £s itt m^r
^rintunk egy olyan teruletet, amfrSI az eddig
t^rgyalt sz^mit6g^pekn6l nemigen volt, mert
nem lehetett sz6. Azt. hogy milyen terulete-
ken, hoi alkalmazz^k a g6pet. mire haszn^l-
hat6. A SPECTRUM vagy a HT a j^t^kon
kivul haszn6lhat6 oktatdiprogramok k6szft6-
s6re, vet61ked(5khoz 6s ezzel v6ge Is a sornak
A COMMODORE 64 ezzel szemben szinte
mindenre haszn^Jhat6, amire egy komolyabb,
professzion^lis szdmft6g6p. Rogtonzott kor-
k6rd6sunkb(5l kiderult, hogy hasznilj^k m6-
r6s vez6rl6sre, nagy sz6mft(5g6phez intelli-
gens terminilk^ntV szovegfeldolgoz^sra, fo-
Iyamatvez6rl6sre, alkalmas ' a.datt^rolSsra,
iigyvitelre 6s tov^bb sorolhatn^nk a felhasz-
n^l6k fant^zi^ja szerint, Inkvizitoraink
valamennyien ugy 6rezt6k, hogy ez az egyik
legfontosabb szempont: b^r a g6p arra k6-
szult, hogy j^tsszanak vele, m6gfs sokkal tob-
bet tud. Ez az, ami6rt nem sorolhat6 ugyan-
abban a kateg6ri^ba, mint a SPECTRUM
vagy a tbbbi.

A COMMODORE 64 eset6ben kulon erde-
mes n6h^ny sz6t ejteni a magyarorsz^gi fel-
haszn^l^si teruletekrflL 1984 elej6n korul-
belQl 1500 COMMODORE 64-es van az
orsz^gban, ezek nagy tobbs6ge v^lfalatok,
int6zm6nyek tufajdona. Haszn^lj^k konyve-
I6sre, adatnyilv^ntart^sra 6s mindenre, amit
az el5bb soroltunk. Ez a t6ny mutatja azt,
hogy a mi viszonyaink kozott ez a mikro-
sz^mft6g6p ^talakult m^s szerepet j^tszik,
mint amit eredetileg sz^ntak neki. A gy5rt6k
j^t6k-g6pnek k6szftett6k, 6m hazai magas
^ra egyel6re Iehetetfenn6 teszi, hogy birki
ez6rt v^s^rolja meg, (hab^r tobb kulfoldon
t5fti!^fln do\gQi6 «zt hj^zia hsza gyerak^nek).
A nagy g^pekh^z vision yrtott alacsony ^ra
azonban indokoltt^ tene. bogy m5s teruleto-
k^tn $t fegpbban haszr>Slhetii g#p (egyen.
Mindez magyartes Btx is. hogy mn^ri nem
keil sz^gyerikezni a ^^gOI is kapon 4,4 -a^
itIagomiSlyzflt miett. Igaz, n SPECTRUM
egy ;i2©ddal lobbat 6rt ai. de akkor egy j;§t^k-
g^pc! QsztAlyo^tunk, azzal az afapAH^ssal.
hoav arr^ fnennyire aJkalmas. A CO M MO-
DOR E-t6l tobbet vir el a h^j^n telhas^nild.
Ezt a kisg6pet m^r nem a m6g kisebbekhez
hasonlitja a hasznAldja. hanem a nagyobbak-
hoz. ^s ebben az osszehasonlit^sban 6rte el
a 4,4 tizedet.

• DELETE (ejtsd- dilil) sorok t6rl6s6i Iehetflv6 tevfl parancs

• soros kapcsolds: nem parhuzamos. teh^t nem teszi lehetflv^ a penf^nSk
egytdejO mQkodtetds^t

• adttilAs: utasft^sok ,.Ats2erkeszt6se". lorl^se, kieg6szi't6se. mddosit^sa

• ELSE (ejtsd: elsz): az JF" felt6teles utasftSs m6sik Aga, az ut^na kovetkezO
utaslt^s akkor hajt<^d^k v6gre. ha a feltdtel nem teljesul

• fordltd program: (ebben az eseiben) a g6p nyelv^hez kozel 4il6 szAmlt6gApes
„nyelv' - ugy mint Assembly

• 96pi k6d: a g6p saj^t „nyelve", a BASIC utasll^sokat erre fordltja le

• Mpdlgitalizild: az optikai jelekel bit-sorozattd alakltja dt

T

Hozziszdias
a HT 1080 Z
vallatisihoz

4

Kiss6 megk6sve - k^t dszrevdteli
is kaptunk a HT 1080 Z novem-
ben Vailat^s^val kapcsofatban,
Smonyt Endf^ at^bbi v^em^ny^-
¥et bfzorryAra sokan nem 6rtenek
isgy^f. SiAmukrs ts nytiv^ 4ft
sierkesnds^gunk ^itaja vsgy
postaf^d6/^. A kofrekr tA/MGZ-
{atAshaz szonb&n dgy vSjuk
szuks^ges kozolnunk azt a t6nyt
is. bogy Simon yi Endre Simon'
68 nevu mikfogSp6vef maga is
irinten voftaz isko/asz^mftdgdp-
p^iyizatban.

,.A lap 1983. XI. 24-i sz^m^nak
26-28. oldalSn 6rt6kelt6k a HT
1080Z tipusO mikrosz6mil6g6-
pet Az 6rt6kel6s 7. pontja a g^p
megbizhat6s6ga volt. Az 6rt6kel6s
6sszeslt6sk*^nt kozolte: ..Kulon
orom egy magyar gy^rtnncinyCi
berendez6sr(5l azt irni. hogy igen
megbizhat6!... komoly ered-
m6ny. hogy egy szSmft6g6p
hosszu id6n keresztul hiba n6lkul
mukbdik. Ez6rt minden tisztelet
a gydrt(5 Hfrad^stechnikai Szo-
vetkezet^".

Ezen dics6rettel szemben 611 az.
hogv 37 ^n^keli&s 5. Jcfn-ja

s^ga"} szerint ...megbEzha^atian",
A gyMtS Lij. megbfehat^btJ mag-
netafont fe|leszt - \nik. A 0. kin
^,,billeriivtJzst" ) szennl „5pont^n

tdjdkoztat^sa szerint a fejiesztett
vSltozat javitott billentyukezel^se
m^r megszunteti ezt a hibAt is."

Osszegezve tehSt az inform6ci6k
g6pbe juttat^sa, kiment^se ter6n
megbfzhatatlan. Miben megbfz-
hatb hdt? A bejutott inform5ci<5
bels6 mozgat^Seiban, t^rol^sA-
ban? Ha csak ebben. akkor ez
egy haszn^lhatatlan g6p. hiszen
csak abban megbizhatb, amiben
gyakorlatilag minden g^p, de
mindenben megbizhatatlan, ami
kritikus lehet.

Az 6rt6kel6s 6sszesit6se ezen
kivul is megd6bbent6 eredm^nyt
adott, hiszen ,.\6" min(5sit6st
kaphatott egy olyan. iskolai c^lra
^llamilag terjesztett g6p, ami pi.
nem ..ismeri" a magyar abc-t
(„egy iskolai sz^mit6g6pn6l ez
nem kovetelm^ny ?" - k^rdezi az

egyik inkvizitor velem egyutt),
nines semmif^le megval6sltott
b6vfi6si Iehet(5s6g (bSr ez kove-
telm^nye volt az iskolaszAmft6-
g^p-p^lySzatnak). a k6perny6
megjelenft^s igen rossz. Ugyne-
vezett val6di grafika (ami a gye-
rekek sz^m^ra a Iegf6bb vonz6-
er(5) nines, a dokument^ci6ja
„csapnival6" (egy iskola-
sz^mit6g6pn61 ez nem kovetel-
m6ny?. valamint az sem, hogy
a magyar szabvSny 6s az iskola-
sz^mft6g6p-p6ly6zat ^Ital kote-
lez6en elfifrt, tartalm^ban
meghat^rozott g6pk6nyvet a g6p-
hez nem adnak) stb.

Ennek ellen^re Onok azt hang-
sulyozzcik, hogy .,ez6rt minden
tisztelet a gy^rt6 Hlrad^stechni-
kai Sz6vetkezet6". Ez6rt? Tisz-
telet?

Egy lapnak t^j6koztatni 6s nem
f^lrevezetni kell az olvas6kat.
Le kellett volna frni a val6s^got
- ez a g6p iskolasz6mit6g6pnek,
igy ahogy van, alkalmatlan.

A t^j^koztat^shoz az \s hozz^-
tartozik, hogy ez a g^p (eredetileg
VIDEOGENIE 1 nevu t^vol-
keleti gySrtm^ny) tiilsAgosan
drAga (hiszen a hazaival azonos
ki6p[t6sbeni NSZK-beli kiskeres-
kedelmi ^ra 500 DM koruli).
Teljesen elavult tfpus (hiszen
a VIDEOGENIE 1 az 1977-ben
( ! 1 ) ptacra keruit TRS-80 Modell
minimdiis m6dos[t^su utdnzata),
devizalg^nye magas {a Hfrad^s-
technikai Szbvetkezet elnokhe-
lyettes^nek rSdibnyilatkozata sze-
nnt az alkatr^szek 2/3 r6sz6t
kitev<5 import 6rt6ke 250 US $).
6s nem felel meg az iskola-
sz6mit6g6p-p6ly^zat felt^teleinek
(az eddig felsoroltakon felul
m6g nem is „modulcirisan b<5vit-
het(5", 6s a szabad operativ t^r-
kapacit^s kisebb, mint 1 6 Kbyte).

Mivel az ^Itatam lefrtak a laikus
olvas6k el<5tt nem ismertek, 6s
(gy a 7. kfn alapj^n a g6pr6l jobb
v6lem6nyt alkotnak, mint ami
a val6s^gnak megfelelne, ez6rt
k6rem ezen Iev6l helyreigazft6
c6iu k6zi6s6t."

Dr. Simonyi Endre

; f25 Budapest, Trencsdnyi u. 19.

Z4tonyi Sender b^k^scsabai tanir
(Eg^szs6gugyi Szakkoz^piskofa
45 GimnSzium) is a HT-r6l In
rovid v^lem^nyt. (Levet^nek egy
m6sik r^szlet^l amefy m^r nem
a g^ppel kapcsoiatos. a Nyfti
T^rben o/vashatjSk.)

„Matematika-fizika szakos tandr
vagyok, h6t 6ve v6geztem az
egyetemen. Mi akkor m6g csu-
p5n k6t f6l 6vig hallgattunk
sz^mft^stechnik^t Iskol^nk m^-
jusban kapta meg a HT g6pet.
Az6ta ..vailatjuk" g6punket egy
koll6g5mmaL 6s szeptember 6ta
a k6t szAmit6g6pes szakkbr tag-
jaival egyutt. fgy a gyakori6 ta-
n^r, a felhaszn^ltS szemszbg6bfii
szeretn6m elmondani v6lem6-
nyemet a HT g6pekr(51 6s az
iskolasz^m[t6g6pes programr6l.
A Vallatbban frtakkal alapjAban
egyat^rlek. Legfflbb probl^m^nk,
hogy a kftperny fin megjelenO szo-
veg m6g 32 karaktQf?js m6db3n,
\6\ bc^llltott tv a&&t6n som olvas-
hatfi 0gv Mfagos m^reiu tanterem
koeep^rfll. fgy egy 30-36 ffls
osziAlv 6rA]Sn nem tudtuk a g6pm
haazn^lnl Egy ^pffi ^tl^tt^il 6s
^gv 1400 forimos ..beruh^zAa-
sal " g^punk ms mAf tetszSlagas
sz&mu tv-t k6pas mfikodretni.
a szdm[t6g6pbe sem kellett bele-
nyulnunk. (TaiSn enn6l is ot-
cs6bb a SORVEZETO rovatunk-
ban kdzolt megoldAs - a szerk.)

MSs iskolikban tanlt6 koll6g5im-
mal egyutt hi^nyolom a g6phez
kapC5olhat6 nyomtat<5t. A hosz-
szabb programok dokument^l^-
s^t a statisztik^k k6szft6s6t jbl
segften6. Mi is nagyon megblz-
hat6nak tartjuk a g6pet, szervize-
I6s6re m6g nem volt szuks6g.
Mivel a szunetek az iskol^kban
rbvidek, kulon elfiny, hogy nem
kell bajl6dni az egyes egys6gek
(g6p, magnb, memdriab<5vft6s)
osszekapcsolAs^val. Ugy tudom.
a H[rad6stechnikai Szovetkezet
tov^bb kfv^nja fejleszteni a g6-
pet, de az iskolai hasznSlatot egy,
az els<5 sorozattbl jelentfisen
elt6r6 g6p nem fogja segfteni.
Az uj sz6ria tervez6sekor \6 lenne
szem e\6n tartani azt, hogy a m6r
elk6sz(tett programjainkat az
ujabb tipusokon is futtatni le-
hessen."

• Iemezmeghait6 (floppy): a szflmft6g6p magneslemezes h^ttfertfirolfisinak

• MERGE^(efts? mordzs): olyan lilasft^s, amelynek segftsSg^vel uj programoi tudunk beolvasni
a rAgi kitor16se n61kut , i_ u a k

• monitor: az az uzemm<5d. amelyben a g6pi k6du programokat lehe: bevinni a gSpbe,
§s azokat ellenfirizni

• plotter: szimltbg^ppel vez6relt rajzgep

• RENUMBER (eiTsd: rinAmber) : automatikus ujrasorsz^mozas ^_

• tarmindl: nagyobb szAmftAgSpek adatvfegillomisai. Innen lehet „kommunikSlni

• fntemgens terminal: 6nAll6 feladatoK v^gz^&ifB is alkalmas terminal

A GEN ORG A/ta/^nos Szervezo 6s Sz^mft^stechnikai GMK (1444
Bp. PL: 244. Tel.: 144-578). amely ^ ahogy levelukbdl kideruf -
szervezSssei programoz^ssah szoftver fejiesztdssei adatrogzft^sse!
(m^gneses. lyukk^ny^s, vid^kre is), programrendszer uzemeltetesseh
t^btaeHenOrzdssel (videkre is), k^nyafefvitellel (m6gnesszalagra),
nyomtat^ssal fogialkoziK meglehetdsen rejt^fyes kerd^st ten fel:
,.Termelunk-e valutdt 6s monnyit?" Kovetkezd k^rdese sem
sokat segft a rejt6!y megotd^s^han: ,,Fokozhatndnk-e kinek a
segftsdg^vel az eldbbi tev^kenys^get?"

fgyekeztunk megfejteni a feladvinyi es arra a kovetkeztei^sre jutot-
tunk, hogy vafdszfnuleg a gmk-k kulkereskedefmi lev^fc^enysege
^rdekli 6ket es nem tesztelni kiv^nt^k a BIT-LET szerkesztdseg^t.
(Ha tdvedtunk volna. m^r akkor is kdsd.)

ErrdI 6rdekl6dtk egyebk^nt a Simontomyai Bdrgyir PROGRAM
^f/isveiisG v^lfafat/ gmk-js ts (7081 Smonromya, Gyir u T-5:}
Ok a kdvakszSket ///d* hv^tiikbent munkakozoss^gimk j^fanleg
PTK W9§ £MG 66618 kfssz4mtt6g^pekGfi dolgo^/K /eienfeg kit
Wnitewn: ogyr^szt ^ VBgyf^ny&g. g^zd^fkodas Ji2dmff6g4p^s m&gvald-
sltisa ^ f&iadatunk. mAsr^szt & Mmhi^ma^^s 4^ b^rgazdAikod^s
S2imi\6g^pr^ vkefs. stive^sn oii/i3sn4nk a szohv^ mm^k^k ^rk^p-
z4sir6h kuffofdre mnind M^k&s/t^Si feherds4gekr6f *'

A szoftver term^kek piac^r6l szeretn6nek olvasni az £GSZI Rend-
szertan^csad6 v^llaiati gmk tagjai is (Bp. II., Csalog^inv u. 9. Posta-
dm: 1251 Pf. 46. Tel.: 353-755). Szerintunk el6gg6 ^rdekes mijko-
d^si teruletuk, ezert id^zunk ievelukbfil:

.,Feladatunk sz^mitastechnikai szellemi term^kek terjesztese, haszno-
s!t6sa, gyakorlaii alkalmaz^sa. Feladatunk teljeslt^s^hez menedzseljUk
az ^plt^sgazdas^gi 6s Szervezesi IntSzetet (^GSZI) ds a Sz^mltd-
g^pes Rendszerekei irtekesito Kozos V^llalat (SZAMREIMD)
szoftver term^ken, Rendklvui gazdag szoftvenermek-aliom^nyunk
van. Ezek nemcsak az epftdiparban^ hanem az iparban 6s a mez6-
gazdas^gban is alkalmazhatdk. Kiz6r6lag kiprdb^lt a gyakorlat-
ban jdl hasznoslthatd. megfelelo szakmai referena^vaf rendelkezo
szoftver term6keket ajSn/unk. VSIIalkozunk e xermdkek gyakorlati
alkalmaz^sba v6rel6nek e!6keszftes6re. a szuks6ges adapt^cids fel-
adatok ellM^s^ra. valamint a hasznosMs el6seglt6s6hez szuks6ges
karbantart^si 6s szervizmunk^k v4gz6s6re.

...V^l/a/kozunk ESZR, IBM 6s SfEMENS nagy 6s kozepes sz6-
mftdgepeken alkalmaz6sra kerufo feldolgoz6si munk^k v6gz6s6re.
valamint VT-20, VT-30. TPA, TAP, Robotron 6s SZM-4 kissz6mit6-
g6peken megvaldsfihatd autondm 6s osztott rendszerek indil6s6ra,
muk6dtet6s6re,

Egyuttmukodunk sz6mft6g6pekkel rendelkezd, az 6plt6iparon klvuii,
valamennyi szervezettel. Ezek r6sz6re aj6nlunk hat6konyan mQkodd
programokat de v^llalkozunk az iltalunk elo^llitou szoftver term6kek
6rt6kesft6s6re is. "

Abban a rem^nyben, hogy terjedelemben tal^n kiss6 hosszunak tunfl
id^zeteink n6h^ny vSllalkoz^st konkr6tan is ^rdekelnek, n^zzuk most
m^r a szoftver term^kek ^rk^pz^s^t 6s kulkereskedelmi ^rtekesit^si
lehetfis^geit.

Nos. az ^rk6pz^sf6l tul sok konkr^t dolgot nem tudtunk meg.
A k^rd^st a Sz^nnit^stechnika Alkalmaz^si V^Jlalat Szolg^itat^si 6s
Kereskedelmi Iroda vezet6j6nek, Rabdr Mikl6snak tettuk fel. aki
meger6sitette azt, amlt l^nyeg^ben m^r eddig Is tudtunk: a piac.
a kereslet-ki'n^lat alakul^sa a legfontosabb ^rk6pz6 t6nyez6 a

A sxerkeszto azert van.

hogy a Zap olyan iegyen.

mint atnifyenek az oivasdtl

UiHUlSIISItWIIII HlLLilUI 1114 JtRUJll

szoftver term6kek eset6ben is. (Kiv^ve. amikor ez nem igaz. - A szerk.)
Kor^bban volt egy „r^fordit^s szeml^letu" rendelet, amelynek a
i6nyege az volt, hogy a fejleszt^s kolts^geii minim^lis elad^sszAm
ut^n leheten „behozni", teh^t ha mondjuk 1 millid fortntba kerult a
fejleszt6s, akkor n^gyszeri elad^s ut^n t^rulhettek meg a kolts^gek,
igy a szoftver 5ra 250 ezer forint lehetett. (A p^ld^t csak az6rt hoztuk!
mert ma is vao, aki igy sz^mol.)

A szoftver term^kek teh^t a szo szoros ^rtelm^ben szabad^rasak.
ki-ki teh^t maga ^llapitja meg ^r^t - annak figyelembe v^lel^vel,
hogy nem tesz szert tisztess^gtelen haszonra, 6s persze annak
aLapj^ n, hogy mennyit adnak 6rte. Err6l elfizfi fdrumunkban r sz6 volt.
Az ^rk6pz6sse( kapcsolatban m6g annyit: ha valakinek gyakor-
lati 6rt6kG dszrev^tele van, ne k^slekedjdk, frja meg szerkesz-
tdsdgunknek 6s ml kozzdtessziik.

Tobbet tudtunk meg a kulkereskedelmi forgaimazdsrbl. Elfiszor is
m^r ma is vannak olyan v^llalkoz^sok, amelyek valamilyen mddon
m^r folytatnak kulkereskedelmi tev6kenys6get. Rab^r Mfkl6s ehhez
rogton hozz^tette, hogy term^szetesen valamelyik kulkereskedelmi
v^llalat k6zremukod6s6vel.

A kulkereskedelmi v^llalatok pedig 6rdekl(3dnek a gazdas^gi mur
kozoss^gek ir^nt, Az „6rdekl(5d6s" k^tir^nyu - egyr^szt szabad
kapacit^s 6rdekli a kulfoldieket, magyarul sz5m(t6g6pes szakembere-
ket v^rnak kinti feladatok elv6gz6s6re. Kulonosen az NSZK, SvSjc,
Ausztria 6rdeklfldik magyar szakemberek ir^nt Az uzletnek ez a
form^ja anyagilag nem tul sokat hoz a gmk-nak, m^s haszna azonban
van. M^ghozz^ az, hogy az adott v^llalkoz^s ingyen piackutat^shoz
jut - a kikulddtt szakember megismeri a kinti kornyezetet, jobban
l^tia, hogy mtlyen szeilemi term^kre van ig^ny. mert bizony el6g neh^z
eltal^lni, hogy 6ppen most mire van szuks6g, mit 6rdemes fejieszteni.
A gazdas^gi munkakozoss^geknek tehSt m6djuk van szoftver term6-
keiket kulkereskedelmi forgalomba hozni, felt^ve. ha szuks^g van
azokra a piacokon.

N^h^ny azok kozul a v^llalatok kozul, amelyek a fenti tev6kenys6gek
valamelyik^vel foglalkozik: METRIMPEX, INTERAG, VIDEOTON
Rt., NOVEX, NOVOTRADE.

Zilahi Ferenccel, a METRIMPEX oszt^lyvezetSj^vel sikerult telefonon
besz^lnunk. K^rdl&sunkre, hogy foglalkoztatn^inak-e szfvesen gazda-
s^gi munkakozoss6geket, elmondta. hogy m^r tobb gmk-vol mukbd-
nek egyutt, 6s nagyon v^rj^k a tobbiek ielentkez6s6t is. Mindossze
annyit k6rnek, hogy a v^llalkoz^sok megkeresfl levelukben roviden
rrj^k le mOkod^si teruletuket.

V6gul ism6t jelentkezik „tArskeres(5" szolg^ltat^sunk. A ^PtESZl^
Sz^mit^stechnikai GMK (1196 Budapest. XIX., Nagy S^ndor u. 73.)

irja:

..Elsdsorban kui6nf6le mikroprocesszoros sz6mit6g6pekre k6szltunk
szoftver rendszerekei illetve egyedi programokat. Fdleg Intel 8080-as
mikroprocesszorra. de ha alkalom van r6. akkor m^sra is. Kisebb r6sz-
ben foglalkozunk hardver tervez6ssel: perif6n^k ilieszt6s6vei PROM.
6get6k k6szfi6s6veL de kivitelez6st csak egyszeru esetben vSllalunk,
Javar6szt ASSEMBLER nyelven programozunK de vSllalunk
PASCAL 6s BASIC nyelvu programoz6st is."

^s most tess6k figyelni:

,.M6r eldfordult, bogy egy megrendeldnek szuks6ge lett volna egy
kompleti szoftver rendszer elk6szft6s6re. de nem tudtuk eivAllaIni a
munk6i men mi szervez6ssel nem foglalkozunk J6f jott volna egy
olyan gmk ,.beseg/t6se", amely kimondottan a szervez6s r6sz6t v6l-
lalta volna. 6s mi ut6na meglrtuk volna a programokat. Ilyen T/pusu
gmk-kal szfvesen egy0ttm0k6dn6nk."

M^s. Ahogyan olvasdink nyilv^n 6szrevett6k, el(5z6 fbrumunkban
egy bekezd6s k6tszer szerepelt a szovegunkben. Mondhatn^nk azt is,
hogy kulonosen fontos volt, ez^rt ism6teltijk meg. De nem mondjuk,
mert az igazs^g az, hogy ein^ztuk. Eln6z6st. A f6rum Igazdn akkor
f6rum, ha nem csak mi szov^gelunk. fgy tovdbbra is vdrjuk
^szrevdtelerket, jelentkez^suket.

Hogy tudttiidik m/Srt iS van annyif^fe BASIC ffyefv/^f^s.
VsiBsiunk h&fyBtt sgy /6vsfmf kotfunk. Ajcz^f, hogy egy
sor meg^tispitAssai egyet4rt\tnk, $ v^rjak a to^^tbt vdte*

Drammel olvastam a kimerito, tudom^nvos ^lapos.s^gl^
vila^Et a SAS^C-nvBlvj^rasok sokfele^eg^re vonatko£6
k^rd^sre a lap pq^Ta-^ovat^ban. Midrt nem lahet p^lffdui
Spectrum g^pen baol'vasni HT g^pt^ k^sziiJl programo-
k^l? CSAK!

Ajt hj^em. enriSl pontosabb v^Tasz nem is l^t&Jih^i. U%m
flhhoi kell ugyanSs kiilon ok. hogv az azerfele gep e?er-
f^Te fiv«fv-valto2BtoT haszniljon: ^ppoi> az allankazoj^rn,
a7«gvs«ge5s^g4^e keUene kuloRr nyonnds, a gyiriAkat k^nv-
iieritd oknak lennie.

A BASIC eltariedtaiga nam a feltiasznalok lelkes. @gvet-
iiXi^^n^k a jela, hanem a gydrt^k ig^nyainek felel meg
)aal> tiogy otc^6 g^pre olcsdn gv^rihatd, - ahhoz ki*

\ - j6 6rori l^hei oladnL
L tck oka pedig a BASIC alk^pesztd pnmirivg^ga. q^p-
iiriHitiJtsaga. A BASIC -ek sokf^le&^e ^ppen abbol fakad.
ItiTgy n«m a (nagy vonalakban m^glisc^ak Tiasontd) fel-
|i4Sffidl6l szempontDkatH Kanema (gapenkent olt^r^) mag-
v9E6sJt^s i sze m p 0 n t cika t k 0 V at i .

Cin«k drdeke ar «gva^gas BASIC? A gyartdnak? Aligba,
Afe*hasznd(6fiak? Szdijan bel0. ha tud!
Megam is a BASIC-et basznalpm, tudomasul veve. hogy
ipragramok atviteie gyakorJatilag l&hatattan. EgySltalSn
^Em bizom annok a halyzetnek a magv^ltcizAsaban, hisz^n
II dkai sam fogoak megvaito^ni. Csak remenykedem ob-
bsn, hogy id ova I aflyra tobb mlkfog§|>eri terjed a! kedven-
^m, a PROLOG, vagy akdr a szdazatyar COBOL, vagy
Mr a BASIC-n^l i% primfti^^ebb. da tegat^bb korrektill
^3 bvd n y osltot t FO RTfl A N .

Addig pedig... addig nam tudna valaki sagiteni egy POP-
eASiC program VT/20-as BASlC-re forditjisSban ?
Kfv&ntsien vArva m^sok v^lem^ny^t GEftd PETER

1126 Budapest, Galg^c^V

ZAtonyi S^ndor feveMnek egy r^sz/at^t a V^U^tdtan ol-
V3sft»t/^k. E hetyiitt M HT gepre k4szttentf6 akt^to prOg-
r&mok pAfyAz^t^Vffl kapcs0!at(i& ^szfaveteieit, s BIT -LET
^kasztAlunkhoz fOzdtt (f^^^ B!T-L£T 2 J m&g/ogyz^s^t
i Jfjuk. A£ efdbbi T^m^ban rdvides»¥f tntsrjtif koztiink
^pafy6z&t gexddi^&L & &bben kJt4rijnk az afSbbi ^szre\f^tel-
mis.

A programok k^szit^s^ra kifrt pdly&zat formal kikotesait
tul saigorunak tartom. (Tudnillik a HT is ABC BO ra keszS-
teiido qkmt^st &agU5 programokrdl van szd.) Mi^rt kell
atinyi dokumant^cid egy programhoz? Egy 40-50 sorqs
programhoz is 10-15 aJdalt keMone irni, as semmi biztcsf-
T^k, bogy d is fogadjSk a pdlyamunk^t. Mi^rt nom eleg
a prqgr«imot kazettan bekuldenir as 1-2 oldalas ismertetSt
mgllekelnp^ Ha a program \6, ennytbdt \^ ktdoruL es
akkor meg mindig lehet ri^zlete^ dokumantAcidt karni.
Aaajtaban (term^azetesen ^ BlT-LET-bisn ia) sokan surgo-
tik a szSmhftstechntka oktat^«M^ Ezzel kapcsolalban nam
:^£(ib3d elfeJejtoni. hogy ma tobb szSz tanulora jui egy g^p-
liven helyzeiben mindenktiiek. kotetez6 jelleggeL ^rdem-
:t«n szamitasiechnik^t oktaml n^m lohai. A g^pck ^t-
^asakor azt kertek, mditsufik i^kol^nkant egy-^QV &^ak;-
kgrtn Ha ez^k^n csupao TO gyerak „fert6zddik'\ az events
y-ID azer. a gdpst basznalni tud6, a BASIC-at ismero am-
aert jelent. Ez pedig nem keve*, Term^^zatasen biztositani
ks!!. hogy a tangl^k egyre tbbbszbr tal^lkozz^nak « B«6mi-
ipgeppd. al$6sorban mint falhaszn^ldk. Ehbez azonban
iigva/iugy nem kell tudniuk prugmmoioi. mint abogy ^
-eEdondldnak sem keH ismerni a tel^fonkoapont mQk6d4-

^zakkOrOkh^ki

Nem IS oiyan regen, meg tavaly — azaz december vegen — az ELTE
Tan^rk6pz6 Fdiskoi^j^n rendezeii iskolasz^mfi6g6pes ki^lUt^son az
egyik beszelgetesen mulatia be nagy sikerrel Theisz Gydrgy sz6kes-
feherv^ri tan^r azt az egyszeru kis szerkentyul amely lan^rok drome
lehet orsz^gszerte. Ez a kis jdsz^g fehetove teszi. hogy a HT1080 Z
g^phez szinte kor'ailan mennyisegu tv-t csatlakoziassunk. Nosza
megkdnuk Theisz Gydrgyot hogy teg ye kozze lapunkban. hogy an
k^szhheto el ez a hasznos szerkezet.

A megold^s azon alapszik, hogy sz^mitdg^punk olyan hatalmas
antennajelet biztosft a tv k^szul^knek, hogy az buntetlenul leoszt-
hat6. illetve csillapithat6.

Ez teh^t lehetOv^ teszi az antennajel passziv, ellenall^sos h^l6zattal
val6 eloszt^s^t. A mellekelT kapcsol^si rajzrdl IMhat6, hogy igen egy-
szeru, alkatreszt alig tartalmaz6 ^ramkorrfii van szo. Mindig ah^ny
keszQIeket csatlakoztatunk az e!oszt6 segjtseg^vel a sz^mit6g^phez,
anna! eggyel tobb ellen^llasra van szuks6g, mefyek erteke:

ahoi Zq^75 ohm. Mivel az illeszt^s nem tulsagosan pontos, igy a
gyakorlalban jol megfelelnek az al^bbi 6rt(Skek: tv-ig R = 47 ohm,
5-8 kozott 56 ohm. efolott 68 ohm. fgy a gy^n adatok szerint a
sz^m(t6gep mintegy 30-100 (!) tv keszuleket k^pes antennajellel
ell^tni.

Megjegyzendo, hogy az eloszt6 hasznalata a kepminoseget n^mileg
m^g javitja is, ugyanis a megfelelSen (kb. 20 dB-lel) csillapitott
antennajel a tv-vev(5 optim^lishoz kozeli kivezerl^s^t eredmenyezi.
Termeszetesen nem szuks^ges az osszes kialakitott kimenetet hasz-
Rcilnunk, ugyanis kev^s k^szul^k eset^n az antennajel nagys^ga, sok
keszuiek eset6n a pontosabb illeszt^s biztosit megfeleld kepet.
Az ^ramkor elk^szitdse igen egyszerO. Merev lapra (pi. f6iicis lemezre)
erositsunk fel a vevSk es a sz^mit6g4p szam^ra egy-egy koaxi^lis
tv antennacsatlakoz6-aljat! Ezek hidegpontj^t forrasszuk a vezet6
lemezhez, vagy ha szigetelolemezt haszn^lunk, akkor a hidegponto-
kat sugarasan kossiik ossze ! Az ellen^llasokat a csatlakoz6k meleg-
pontjaira (kozepsfi kivezet^s) forrasszuk csiJIagkapcsol^sban 1 A csil-
lagpontot ne csatiakoztassuk sehova! Az ellenali^sokat minel rovi-
debb kivezet^ssel szereljuk, hasznaJjunk \6 minfisegu, axialis kiveze-
tesu, kism^retu (legfeijebb negyedwattos) ellenalt^sokat! Az eloszt6
a szerelesre egy^birant nem nagyon k^nyes a viszonylag alacsony
frekvencia miatt. A tv keszulekekhez szabvanyos csatlakoz6dug<5val
szerelt koaxialis kabellel csatlakozzunk !

Az elektronikdban nelkul6zhetetlen

epi'toelemeket gyart a

Hibrid integr^lt aramkordk

berendezesorjentdit fejiesztfee 6s gydrtasa

Megyon ketiwes Fovelet keptunk eqy*k ifjCi olvftsdnfcti^f. A 13
eves Zsfb6 B^lrnttdl

.,^f% is ^rdektadam a szem^f^f Si4mtt6g^pek IrdnT fgi^f. f^ogy
csAk f3 aves u^gyok, rfe s^^r intern a s^^mit6gQp&k egytk n^p-
rdt 3 m^sfkr^ be fognak kertiftif it csiifddok eMtibts. Otyanok
fesrnek, fuint j cisisdx&gok. A J ^gyik i^sit^fy^Aniafn l0Sf\fAr^ a
g/mrtAzfunibiift Si^mftogep smftkarre far. Az asrtJifvtjirs^m-
mai szQkturn tosz^/getnt a j^Famftogepskrol fV^gvcft erd&k^s
^oigokat h^Huk tdfff V&gut efh^tAfQit&m, h0g^ gyajtok egy
szMmit6g4pr» AusrtrfAbdi akarok ha^nt. tfs nem tudam.
Hagy niffnnyt v^mot ketf firetni ^gy 8000 hi/lift ges si^mitd-
gipre? MA^tk k&rd4s&m. hogy hany farmtba karui itthon,

A nyo^ce^tif sclnllinqffS gep v^mja kb. U 15 ezer forinl Iqher
A haiHi ^rak m<ig mifidig a csiKagos egbf^n vannak Ifl ti^er
forintfiif kevesehberl csak tiogy siefencs^yel es Csak ..csem-
pes^nruhor' loh^t p^pKez jutni. TfirQ^PS? 1-2 ItrlHt fpel-

faetQt vogy ^j^mot) a ^egkisebb gaptik is tudn^k tarnlni \
V.U^^hken\ liadd iavasQl^unk valnmit. B^linTt Addig is, amig
a^szeyyulFk a majdri^m remfinytelenul sok peni. kdrd meg
^Bul bafatod festver^t, hogy vicjyen el a2 i^kt^fdjukbo a
i. .^karbe s nititasson meg n^hany dalgat & Szomttbgoj^an.
Tanarsidat pedig k6rc*ezd meg. bol van rehetastg varosiotok-
ban ^liatSno^ i^kctai szakkdrbe jarr^i >

Urb^n Gyula Miskolcrdl egy ffaficie visieonyokra k^^zTtett

zerencssjs van. M^r

mggtaMlluk a^ a kap^rtsafdjit raj^oT. artiQly Arulkodoit Eh
kuldjijk Drtni^k- £bbol kideful majd. hogy inindoss?*! nehany
f'jrras^t^d. b a ^tip elnti-e keH

MytM E^vtilet <i kaptunk.
Kedv&s Angy^i^si efvtsfsJ

b8iT-L€T efsS mogjel&n^^f* ut^n v&r^ko^dss&/ vett^m kezbti^
^sadfk Tzamukat. hisg^/t &i ehot annak rsndja &s mad/a sze-
*'mt ^^Qroi szora 4s ^^tve^ettt^f o/vasfsm v^gig Aw ..itnok^ocs
Megi&fenes& ' fahagy Or>ak f^gafmait^kjf. s ^ m^sodik s/irtt-
'jiin kozu/tnk az&nnt/ sik^te i^me/y vetem^nyem izannt a /4
itf/navaIaif^(A's es si ujsierO hangv^tt^i hat^s&r*^ y^rh&to ¥ott -
A szerk€X^td^4g tag/nib a f7 4s betincni is ^fi&st kettett
A m^isodtk si^m dnm^d&iSn fnugfQgainmxoa^k Viiiront gon-
doikaddba ^ft^ttck A biztofisag ksdve^rt k^iszer /s ^fofv^stam
soraik^t, h^gy azok benounket erintenek-tf A magamnak ftff
tett k&rdest egyert^ima itemrrtaf vafs^zfyitjinr m^g

A 7/ - mmf Jtf orsi&g hi\tat^ios sz^mitasffichntkaa/k^fmsr^JH
7*^,., J f's^ - te//t?5 ftn^riektan egy&t&rtiink ^zz^i. hogy minden
egy&s lapnak az ugynt kef! Jsz^ig^^fnia. eszttttkbi^ sent Jut0ti.
hogy Onok a njf tapunk mtikodesot krvannak kortMomL vagy
^ofY^n h^fytetef terenjtenf\ anwfy megk^fdojefeift^ ^vvk ota
jPt isnierf profifunk (etfogosuitSitgM Mt is vaft/uk ^.Az afvasa
^kki^t tty^r. tobben VMgyunk. s iubbfeiet cstnatunk '
A $^tif7nrQgepes ti/sdgok ..aJakffasafoL ^zsrvezHd^n^rbl ke.-
Tingo pietyksik \ rtmef/iik, a nyitvAnPitsag 4^i4 /^p^asef nem
a piety kak mbgt?tf mBghuJ^dda negativumok otegva/ostif^sSt^
hafiftm a profitQk njintienk* sf^m^r^ egyMs/muvt^ va/asa^
^t^dm^tryeztk. Hogy ofykor ^tfedesek fesznekr az btzfo^ Ha
e/ek nam tultd^k^ ^s e sup an ^iefi&k. a szetkesztds^gek ka-
zSrtf ^gyutt/ffuk^des pi. f^sivatei sg/m&s azerkesztdbizort-
sagaitsn - ttifttttenr heiyra itiftet

fdiranfuk t shift, hogy sr&kmdnk sagit^se. o/vasdtnk megfii4gw
dSs& A mifitUn Up t^^mAra h»rmontko$ agy»tt^iiIko€f4s keretet
kazatt va/6sufiafi meg A BfT-ifT stAmAra pecfig tovStb* si-
k^rekef kivAnunk

Or. Szabo ly&n

A SzAmftAstachnrka Sz^rkeszTos^ge nev4ten

Koszonjiiik dr. Sstabd Iv^n I aval ^t. Msgurik r^af^rdt udvdrdl
n^nk at egyultmOkod^st. Blzanyas AtfgdesekeT nem tarta
nank viszesnek. sdt a versenyl 13 egaszsiigesnek tartjuk (^Ei^d-
sorban az nlv^sd nyerhet belole-)

.ZX Sf iuiaidonos vagyok, ID 0ve titftufom 3 szaTitit&stechni'
kat. es mmdifn Brd^k^l s t^mAv^i kapcsotatbao. A BIT LET
3'hAn 0i vast am ^ Zen4t6 ZX 8f roL tobb gondom van vefe
kapcso(sttan egyik. az f, program rossz, a 40 spr hibis,
nteg a Hibara addig fwff} ioitem rA; ^ gApi kod£i programr^sr
egy rAsza otvashatattan .

A BIT LET 3 ban ofvast&m PintAr Jozssf levefef /Vos, 4n m^-
gyar nyeh^ gepkbnyvhdz fji ZX 8f h^ii az OmiKK ban Jut&t-
t&m hoziA. az Qtt lava t order as t fenymAso/tattani fif Ha vrf/rt-
kit az ArdakeK m&n/ert ef at OMiKK ha fWSS Bp.. Muzaum
u J7 }. 4x rendef/emeg a forditA^ fenym^safalAt (4 ft/ofdalj.

MAg agy do/og R^ndefkeiem CB rAdfpvaf. &s ksresnSm a kap-
n^piaroT oty^P CS rAdiozokkalr akik ^endsfkaznek jizemdfyt
szAnUtdgAppef Ogy en^m. so ^ahatdsAg a CB arra. hogy ki-
cserAffdk vAJe/n^ffyu/iket A siamPm: fEQ^^ a 14 -as AM
vagy a 22- es AM csai&man vagyok niegtalafbtttb kAsS dAf
utArti. iU&tva ssti drdktan

Kristdfy Gyula

fdiskoiat batfgatd

A ^anelD ZX^zftJ kapc^o^atban tobben jelc^t^k szofkesztose
gunknEik, fiagy baj van Nos, a40 5or VH&ldtaan hib^s. az A^{2) ■
noJ kimaradt a zirdjel Ai ^ilvoshatosoggal kaprriitjf&to^ ki-
fogasat is igpzak. Oranimel kozotlietjiik, hatjy Spectrum tu-
lajdonos isnierdseink kbzl mar tafSltutik vaUkit. aki rendel
k^zik megfelela - nem ezust papirQ;*, - printerhe^ alkalma^
illtisztasisei S^jnojs. ^zartban 31 -ser m^g mindig ba^ban
vagyunk. (Kerjtik. akJ tud segtterii. lelc^ntkozzen ■ )

Amj a cimkuzl^st ill^ti - van benne vatami - fott^ve pcirsxe^ ha
a szerz^ 1% «gyeTerr '

..Mint a ZX 31 ietkas htve ti& hasznaidja tes a 817 -L£T petn
k&^/esb^ siarga/mas Pivasojaj ^z^retn4m Qttoket megingafrtf
abbe/i m^ggyozSdA&ukben^ hogy a gApen asak hardv^r 4t-
ataknassai orheta ef nagyfafofdAsij grafika. B^rko Ernonek
hfiiyesek at mformActdi: az NSZK batt valdban kaphatu
(v^datt) kazaitan 2!5^xlB2-^s faibontasu gApi nytsivu graftkat
program ^ ame/ynek programfistAiat An teiie^ dokunwntAcid/At
egy kedves nyugatnAttta^ favaf&zdpartnerefP femas&ft^ As e/-
kuldfa A pra<sram m^gvan. mukodik. SJtiyesan AtadooT-

Az igazsaghuz tartozik. bogy ez sem va/bdi n^gyfetofdAsu
grafika^ annytban^ bpgy nem cimezheto kiifon kiiion mind &
256 fB^ ptxef At eredmAny viszoot gyakprtaiifag i^gyerterteka
AZ ig^Zf nagyfeltQnt^s^ gtafikAAval fb^k&fK sziyesen damonst-
rAiom},-

Nek am n^gy szuksAgam t&nne Z 80 ASSfMBLEH-D/S-
ASSEMBLER As MERGE program&kta Nam (ahafne a
BIT LET nek $i&ftver €S»re-bere roysta is?"

Szentpfidrei Tibor
Budapest. Szipvqfgyi lOBfB 1025

M^r van I Onmagaban tis^telbeli ^ rovatalepit^l J
Mtndazok nz oivasf^ink. ak^h nandelkqzrtck Oltel «l6fi^,etes^t
Canusita nyLJgtacEkaval. i>nflek. vagv m^sotatiinak |jekuld#^s#- ^

jof^ot nyerhoinck egy rnasitmurn 30 :$/avas cscrRhor^ hir-
det^s "fetadqsprj). amitlyoi ievell>eri lutiassanfik fiJ fizp.rke^txo*
s^gynkbe!

Mj^s Ami a 2X Bl nag yf elbon:^5:u grafikaj^t iHeti M-
laridQ bardtunk A& munkptar^gnk. Szekfy Andraa f^filzhurg
ban kei-lt levtiebqn azt jrja

. A ZXSJ HIBES GRAPH programoi mag^m n i^ttam Mtmchen-
ten, ig^z. nam huszonagynAhAny, hanem huFmtmtmgyfi^h&ny
markaArt fia f»tt vp/na Gnny/m. aem vaitam vo^na ntsg
baraiaimnak EgyrAszt k^mAnyen t^ivaszt a szijkds IB kb tdf
a keper/iy6hdi sztiksAgf^s tetufatet Ma&rAszt kezefAse Annyi-
ta kofitfmApyes, hogy agyszatuan nfim Ari meg "
Mmdennek ellenere altok^h szand^kunk m^gnezni Szenidnd-
rei Tibornal a mukodo programoi. Munkot^rsunk el is indutt
boizi di^ sajnua azdtp nr^rri laiTuk

irr\tfAl-l#a7K «7jamiinlr t*^'"*"- 23- *ri m^tg. addle i»

NYER6 NYERd NYERO

ilj szab^ry 1 - Moat 4rd£m«a bBszdIIni E
Tekintettel arrp^
hi>gv sokan ^szr^v^t^lezt^H. hogv

dantdttufik, hogv s^ok ^rdokeb^n*
akjk k^son ebrcdtek. uj r^ndB^erban
folytatjuk. A m^sodik g§p kt-
spr^oJ^ssban meg t&njuk magunk^i

a3!ok kd?t sorsoJunk. akik a n^gy
fQrdi,iZ6 afapjin el^rt^k 0 megfelef^ pont^rt^lcet. (Efd^S. harmadik
Felodatufik^rt S pontot kaptak a h^lye* meggldast bekuld^k,
a mostaniert pedig ti^ct. igy teh^t a Bztnl a sofsolishaz: 3S por^tl)

^^.^ A kdwetkai^Skben azonbaii a jSt^k&an rfesittfewdk elv«&2(tik

iiizonyos poiuj^fkM^ A harmed tk £or solas barr &£ok veh^tnok
r4s£t. akik nagyedtk |telidt rno^tafiih ualamlr^t dtadtli hatodik
felfldatunkbafi eSirik a megfalalo ponts^lntet- A n^gyadik SDrs»li:&-
ban viszont az 5-6-7-8 teladatok portti^rteket vizsg^Ejuk.

RAJTA TEHATI most EROEMES BESZALLNM

A sOrsoysr6l: Aminl az £n ^ a cdmputar cImO teve-
mGsDrbdL s a^ Otlet mi^lt heti szamaboT i^ria^ulheimk ff^la f^l-
gipnyord j^lblt/aink. u^gul 13 huszonharom palyazd jutott
^ a ddntok dontojebe. ennyien ^rt^k el a 18 pontol A wefetleiv

s^^mgenar^tor IM^METH J02SEF t^abdnyai felg^pny«r§ jeldltr^|

kedweze^^^

ClVAS! OVAS? OVASt - 20 forintos okmfinyh^lyaggal a sd^
hrvatalban ... Felret^va a Ir^t^t. $ al^V^i^e legszigorubb kcunoly-
■igunkat. Ogy tflfitk, iiehdnyan elvesztett^k fejiik&t a meglehetdsen
art^ke$ dij iniatl. fleklam^cidk sora erkczetl ho^z^nk. IWog
rhyugtatd^uF, s sajit megnyngtat^sunkra is a2 ers5 raklamafokat megirwit^ltiik
\ joji^riek el hozzSnk. s nezz^k mtg a javrtoti ,,do^g^3^atclkat'^ Mindannyian
magnyugod^a t^vgrtak. A nyugtalansagot kit tema vAUatta ki. A^ alii6
a Itigelso felddfi^bcH 714 tlzldpe9c$ kital^lhat^^^ga volt. A tovabbi witSk
megeJo/esere e^ulon kozoljtik HQgQdCis Us?l6 pAlv^z6nk megijvoio
bizonyltilkit Ima. a liztippas magold^sok egytke, (A gond. filre^rt^^
az asetak tobbs^geben abbdl adiid^k. hogy ver^any^oink elfelajtatt^k azt,
amil megold^SLinkban koioltunk, hogy a j^t^k programia halma^fsgyanlOB^y
asetdn mmdig f6lfe1^ IrSnyltja a jdt^kost. VAIellen tehai kiziruaU Ezt
az aprdsAgot elfel^Jtvi^ valobap ninos tizlepases megoict^n!

A m^sik vitatema a m^sodik f^rladal ..k^kotesainek" ^rtelmaz^« volt. Sokan
ugy ^rtelmeztak azt a kikdtesunkaT. hogy ^ barckhob^ban nam hasznSlhotj^k
..a h6rtapciknak a 12 b6nap kdzt elfoglalt haJy^f ho^y a£ evszakokat
s&m szerefpeUeihotik. Mi nam igy 6rteJmeMuk. S ezt. ugy gondoljuk, nam ts
kell kulonoakeppan Sndokolnunk ^Az ^rt^kel^^t is eszerint vegeztuk *)

A harmadik faladat megoldAs^l I r A 5zam'itiondogat6s
l^tSkban a m^^odik j^t^koartak van ityero strategiala. (Tehdt Szamitdg^p
Jar^6pekf) A imegaJd^sb^z a v^sszafeSe kovatkazlat^s modBzaravel leheteit
ellutniH Esierlnt ahhoz. hogy a sz^zat 0 mondha^^ kl, azt kellett el^r^^^
hogy ellenfele utolsdk^nt maximum @0-et mcmdhasson. Ezt C5^k 1!^'
6rhette bL hogy alfitte 6 mondio ki a 90-et Toss6k folytatriM A megkezdett
fogika alapjap a nyar^sliaz Jenonek a k6vetkez5 szamokat keJI mondaniai

2-1-11-14-20-53-30-35 44"§3-6Z-71-.«0-30-fi?^- GVOZELEM !

A iatak k^t vfirtozata kdztil a bonyotuHabbho^ kapcsoliSdik fetadatunk.
Ebban a vari^cioban ^ t^tjlatap al^ku j^tekmezo szcmikdzti sz^lc^h q^ym^sho^
hajMtJuk. Olyan az ag^a^. mint agy autobels^. Ez azt jeleiiti. bogy meg
a sarkon levS lAmpacskAnak 15 pogy sFomszid/a van ! Pald^al a bal feho
sarkinsk : egy jobbra - egy alatta - egy a vele azona* osilop aljan - as eyy

a vela azonos sor jobb sz^l^n.

Ke^d^sunk: Ebben az ti»^6gumi tatmk\(i jat^kmazoben milyen modszert
UldlhQtunk k\. amely minden tetszdiagas sof is aszlop esst^n ©Ivezat
a m«?gold^9hQZ - valamepnyi f^mpAcska falgyujt^^^hoz?

A 16 magoldds 10 pont.
Tov^bbi kel]»me?i tBmpagyijitogal^:Kt i

IS

TIRP
TIPP
TIPP
TIPP
TIPP.

ripp

TIPP'

TIPP

TIPP:

4!d^
7 1 !j

63-.-^

711
713
714

ENHEL
EHHEL
EHNEL
ENNEl
EHNEL
ENNEL
ENtCL

HHUVOt'B
KiSEBii
NRGVOEB
HRUVQEB

HRGVUiJJ:!
IJHUViJi:B
h-tHuVOHB I
NRGtGBB
HhGVO£E

ELTliLHLTFij;)

fix 6j fftladatl BiT'LET-unk aldzd siz^m^ba
held b^rmi m^sNoz is!) t^nyage, hogy agepa
megadott sorban megadott oszlopban
meffr^yonwa az adott liimpScska fis ndgy sz<
krgyylladf Ezwtan ismet od^ (ep
mindegyiki^E folgyuj

Szerkeszt6s4g4nek dme: OTLST Budapest 1986. Szerkeszt6: Angyalosi LAszid. MQv4szeti szerkesztd: Prihefszkv P^t.
Tordei6: Domokos fmre. Szaklektor: Bakd Andr&s. HUfovat: Z^k Gyorgy. Vatiatd: Poginy Gyorgy.